Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise
szlovák, német, magyar, ruszin és a lengyel nemzet nyelve lehet. 2. A köztársaság minden bírósága, hatósága és minden közege az 1. pont alatt feltüntetett nemzetekhez tartozóktól, tekintet nélkül azok lakóhelyére, az illetők nyelvén írt minden beadványt elfogadni, azt a beadvány nyelvén tárgyalni és az elintézést is ugyanazon a nyelven kiadni köteles." Runciman lord megérkezik Prágába Augusztus első napjaiban megérkezett Prágába Runciman lord, az angol közvetítő, aki arra a hálátlan és kényes szerepre vállalkozott, hogy a kormány és a nemzetiségek közötti szakadékot diplomáciai tapintattal hidalja át és így megakadályozza egy esetleges közép-európai viszály kirobbanását. Az angol lord hallatlan szorgalommal és jóakarattal látott munkához, meghallgatta a kormány tervezetét, de tárgyalt a nemzetiségi politikusokkal is. Az első hetekben úgy látszott, hogy az angol intervenció csakugyan tisztázza a helyzetet és jobb belátásra készteti Prágát. Közben a nemzetiségi pártok folytatták politikai harcukat a prágai hivatalos felfogással. Az Egyesült Magyar Párt csak augusztus második felében kapta kézhez a kormány új közigazgatási reformtervét, amely a „nemzetiségi statútummal" és a nyelvtörvénnyel együtt a nemzetiségekkel való kiegyezést akarta megteremteni. A párt parlamenti klubja foglalkozott a közigazgatási kormányjavaslattal és hivatalos válasziratát a kormány elnök elé terjesztette. „A csehszlovák köztársasághoz csatolt magyarság — mondja a válaszirat, — a nemzeti önrendelkezés elvi álláspontján áll... A népek természetes önrendelkezésének folyománya a nemzeti szuverenitás elismerése. Az állami szuverénitáson belül tehát az összes nemzetek nemzeti önkormányzatának szuverénitását kell megvalósítani. Olyan államban, mint a csehszlovák köztársaság, amely több nemzetből tevődik össze, csakis ez teremtheti meg és biztosíthatja a békét és együttműködést az egyes nemzetek között." — A válaszirat a továbbiakban a nemzeti autonómia részleteivel foglalkozik és megemlíti, hogy a nemzeti önkormányzatok rendszerének bevezetése az állam belső konstrukciójának megfelelő átépítését is jelenti. Ami azt eredményezné, hogy a köztársaság egész területén a köztársaság nemzetgyűlését illetné meg a törvényhozó és a kormányt a végrehajtó hatalom a következő ügyekben: külügy, hadügy, az állampolgárságra vonatkozó törvényhozás, törvényes pénznem (valuta), súly és mértékügy, vámügy, vasút, hajózás, légi közlekedés, posta, államadósságok kezelése és igazgatása, dohány- és sómonopólium. A többi ügyekben mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom a nemzeti önkormányzatokat illeti meg, amelyet saját önkormányzati gyűlésük és kormányuk által gyakorolnak. — „Az itteni magyarság ezen hatalmi jogkörét — mondja végül a válaszirat — Szlovákia és Kárpátalja keretében a magyarlakta területen gyakorolja." Runciman lord ezalatt folytatta megbeszéléseit a nemzetiségi politikusokkal. A tárgyalások hétről-hétre húzódtak, anélkül, hogy elfogadható komoly közeledés jött volna létre Prága és a nemzetiségek felfogása között. Közben augusztus utolsó napjaiban bekövetkezett az esemény, amelyet hetek óta várni lehetett. A Harmadik Birodalom kezdett türelmetlen lenni a nemzetiségi tár27