Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

III. Az embertelen csehszlovák jogszabályok máig kísértő szelleme

(1) a köztársaság elnökének 1945. május 19-én kelt rendelete egyes, a megszállás ideje alatt végrehajtott tulajdonjogi ügyletek érvénytelenségéről és a németek, a magyarok, az árulók és kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézmények vagyonának nemzeti kezeléséről; (2) a köztársaság elnökének 1945. június 19-én kelt 16. számú rendelete a náci bűnösök, az árulók és bűntársaik megbüntetéséről, továbbá a rendkívüli népbíróságokról; (3) a köztársasági elnöknek 1945. június 21-én kelt rendelete a németek, a magyarok, valamint az árulók, a cseh és a szlovák nép ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított ütemű felosztásáról; (4) a köztársasági elnöknek 1945. június 20-án kelt rendelete a németek, a magyarok és egyéb államellenségek mezőgazdasági ingatlanainak cseh, szlovák és egyéb szláv gazdák tulajdonába adásáról; (5) a köztársasági elnöknek 1945. október 25-én kelt rendelete az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Megújulás Alapjáról.

9 A német lakosság vagyonának kisajátítását egész sor további törvény és rendelet egészítette ki: • (6) a köztársasági elnöknek 1945. augusztus 2-án kelt alkotmányrendelete a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának szabályozásáról; (7) a köztársasági elnöknek 1945. október 18-án kelt rendelete a Prágai Német Egyetem feloszlatásáról; (8) a köztársasági elnöknek 1945. október 27-én kelt alkotmányrendelete az állam részéről a forradalom ideje alatt megbízhatatlannak ítélt személyek őrizetbe vételéről; (9) a köztársasági elnöknek 1945. október 27-én kelt rendelete a kényszermunka-alakulatokról; (10) a belügyminisztérium 1945. december 2-án kelt hirdetménye a köztársaság elnökének a csehszlovák állampolgárságukat elvesztett személyek munkakötelezettségéről szóló rendelet végrehajtásáról; (11) az 1946. április 11-én kelt törvény a németek, a magyarok, az árulók és bűntársaik munka- (tanuló) viszonyáról; (12) az 1946. május 8-án kelt törvény a csehek és a szlovákok szabadságának visszanyeréséért folytatott harccal összefüggésben elkövetett tettek jogszerűségéről; (13) az 1946. május 16-án kelt törvény egyes, a megszállás ideje alatt végrehajtott tulajdonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá ennek az érvénytelenségnek és egyéb vagyoni beavatkozásnak következményeiről. Az 1945 májusa és októbere között keletkezett* kormányrendeletek alapján a csehszlovák jog teljes körű vagyonelkobzásról rendelkezett. Az 1945. május 19—

i rendelet alapján az „állam számára megbízhatatlan személyek" (német vagy magyar nemzetiségű lakosok) vagyonát nemzeti gondnokság alá helyezték; ez valójában azonban kisajátítást jelentett. A rendelet 20. paragrafusa szerint a nemzeti gondnokság alá helyezendő vagyon tulajdonosainak minden jogi aktusa 123