Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
II. Kisebbségi Golgota
tásával kapcsolatban; — a Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. augusztus 12— i (1492/1946 Ú.v. számmal publikált) hirdetménye a magyar jogi személyek vagyonának elkobzásával kapcsolatban, s az 1947. január 24-i (106/1947 Ú.v. számmal publikált) hirdetménye, amely a 108/1945 Zb. számú elnöki dekrétum alapján több jogi személy vagyonát konfiskálta 7 2. Szégyenletes, alkotmányellenes rendeletek voltak ezek. A végrehajtásuk pedig embertelen. A csehszlovákiai magyarságot soha senki, semmilyen orgánum nem követte meg a rajta esett sérelmekért. Talán nem is fogja. Követelni nem fogjuk. Az elkövetők utódainak szégyenérzete azonban nem múlhat el e nélkül. 3. Kárpátalja elcsatolása Az 1945-ös esztendő nyarán történt események között Kárpátalja Ukrajnához csatolását is meg kell említenünk. Az esemény bekövetkezése várható volt, hiszen a Kassai Kormányprogram VII. cikkelye már sejtette ezt. A kormány megígérte az előkészületek megtételét. Kárpátalján 1944. december 12-én nyilvános gyűléseken követelték, hogy a területet egyesítsék Ukrajnával. Az ezt követő aláírási kampány során csaknem negyedmillió ember állt ki a mellett az indítvány mellett, hogy Kárpátalját csatolják az ősi földhöz, Ukrajnához. Egy kis nemzetközi huzavona után ez végül is bekövetkezett. A „felszabadítók" végleg ott maradtak. A csehszlovák kormányküldöttség 1945. június 29-én írta alá a Kárpátalja átadásáról szóló szerződést 3, melyet 1945. november 22-én ratifikált az Ideiglenes Nemzetgyűlés: az a Nemzetgyűlés, amely nem volt alkotmányos módon megválasztott parlament. A szerződés 1. cikkelyének szövege szerint a „Kárpátokon Túli Ukrajna", összhangban a terület lakosságának kívánságával, egyesül Ukrajnával, Az egyesülés a valóságban már a szerződés aláírása előtt megtörtént. Prága gyorsan kiegyenlítette a Moszkva által benyújtott számlát. Nem akarta megbontani a lépten-nyomon hangoztatott „örök barátságot". Még egy megjegyzés Csehszlovákia határaival kapcsolatban: Csehszlovákia régi határai között született újjá, Kárpátalja nélkül; visszakerült hozzá Těšín és környéke s a Magyarországhoz csatolt dél-szlovákiai magyar vidék, Csehszlovákia pedig visszaszolgáltatta azt a területet, amelyet a szlovák hadsereg 1939ben elfoglalt. Sőt, a Kárpátalja nélküli Csehszlovákia meg is nagyobbodott három magyarországi községgel Pozsony térségében (Oroszvár, Dunacsún, Horvátjárfalu). A csehszlovák kormány azonban további területekre is igényt tartott a háború utáni határrendezések idején. Még nagyobb csehszlovák államot szeretett volna létrehozni. A csehszlovák hadsereg még Ratibořba is betört, s megszállta. Igényt tartott Kladsko, Ratiboř és Hlučín területére és vidékére, sőt Luzsica iránt is érdeklődött. E törekvés közül azonban egyet sem tudott megvalósítani. A csehek telhetetlensége nem talált nemzetközi megértésre. 100
