Sellyei József: Elfogyott a föld alóla, Pecsétes élet

ne pocsékolódjék szét a terméseredményük a messze­ség miatt. A dolgos akaratukat egészen neki szeretnék gyűrni a földnek, hogy mindent kihozzanak belőle, amit csak lehet; azért köllenek a széles udvarok. Elhatározták a deputációt. Kiválasztottak maguk közül tíz embert, akik elin­duljanak. A három testvér volt közéjük választva és még hét más ember. # Tíz ember a járási főnöknél. Elég jószíwel volt a járási főnök egy szerencsétlen­sorsú falu tíztagú küldöttségéhöz, hogy apróra rázo­gassa velük a falu j ok dolgát, hogy megértse őket és megértsék őt. Meghallgatta a szavaikat arról, hogy milyen zsúfolt az életük a sűrűlakású házakban és hogy milyen le­hetetlen az élet, a paraszti gazdálkodás a messzeség miatt. Amiatt, hogy nem ott van a szérű, ahol a ház van. Meghallgatta, hogy leégett a falu és az emberekben olyan levertség van, hogy már csak a halált várják. A halál pedig sietni fog, ha esni kezd az őszi eső, ha átnedvesednek a falak, akkor holtbizonyos, hogy az emberek egyenkint, szép lassan, de biztosan kisétál­nak a temetőbe. Megkérdezte tőlük: — Hát milyen segítséget várnak tőlem! — Olyan valamit, hogy valahonnan pénzt kapunk és új házakat építünk a domb alatt. — Nincsen olyan pénz sehol letéve, hogy most föl­118

Next

/
Oldalképek
Tartalom