Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

cégtáblát. A cigánycsaládokat kizsuppolták a lakótelepekre. Egyszer Néder úr műhelyében három percre megállt minden óra, s ettől az órásmester úgy megijedt, hogy idegösszeroppanást kapott. Az elbeszélő apja és nagyapja sem politizálnak már, hanem leveleket és megsárgult hivatalos iratokat égetnek. Hat cipősdoboz tartalmát tüzelték el a cserépkályhában, mintegy ezer levelet, amelynek a meglétéről az elbeszélő eddig mit sem sejtett. Azután ugyanannyi iratot: feljegyzéseket, naplókat, naptárakat, régi kalendáriumokat; az elbeszélő ezeknek a létezéséről sem tudott, mivel akkoriban már szívesebben járt csukott szemmel a lakásban. Az elbeszélő apja megrostálta a könyvtárat is. Vagy száz, jórészt jogi, közgazdasági, filozófiai szakkönyvet s vagy négy tucat regényt és verskötetet értékesített a nyitrai antikváriumban. Ládikókat, öreg göncöket, papucsokat, nadrágszíjakat égettek el, egy hét alatt gyakorlatilag mindent, ami elhamvasztható volt a bútorokon és ruhaneműn kívül. Módszeres és céltudatos pusztítást vittek véghez. 19 — Mi vagyunk ebben a rohadt városban az utolsó magyarok — mondta az elbeszélő apja. — Ne maradjon hát utánunk semmi sem. 20 Az elbeszélő apja, aki ennek az írásnak talán az egyetlen igazi hőse lehetne, egy alkalommal a következőket mondta: „Bármit gondoljunk is a megmaradásról, csupán távolról és közvetve tehetünk valamit. Időben is, térben 84