Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

sosem lesz vége, mindenért lakolni kell, minden számlát ki kell egyenlíteni. A német tiszt, aki amolyan sablonos német tiszt volt, amilyeneket tucatjával látni háborús fil­mekben, az ő filmbeli hasonmásának az eladó korba lépő lányát próbálta megkörnyékezni. Természetesen eredmény­telenül. A lány egy fiatal szőke fiút szeretett, Bohušt, a hadiüzemben szervezkedő ellenállási sejt vezetőjét, aki­ről persze senki sem sejtette, hogy egy szabotőr csoport vezetője. Filmbeli hasonmása, a színész, aki természetesen nem ő volt, tudott a lány vonzalmáról, de a német tiszt­től is félt, s így két malom közt őrlődött... Bohuniczky bácsi egyszer csak nem értette, hogyan volt képes ő hidegvérrel végignézni a két katonaszökevény akasztását. Rettenetesen sajnálta a két fiút, de arra gon­dolt, hogy hát ez a háború, előbb-utóbb mindenkit meg­ölnek, mert ezt a háborút senki sem fogja túlélni. S talán jobb is. Mert aki túléli, annak sem lesz joga többé a nyu­godt élethez. Mert akit ebben a háborúban nem öltek meg, s aki nem ölt, az segített abban, hogy másokat megöljenek, ha másként nem, úgy, hogy néma maradt. S ezzel a tudattal élni lehetetlen. Az egyik szökevény gyerek volt még, annyira gyerek, hogy állati rémület ült a szemében, amikor a diófa alatt a nyakába hurkolták a kötelet, a másik pedig olyan volt, mint akit elkábítot­tak, s egészen távolról, mélyről nézett a szemébe, az ő szemébe, aki az ablakban állt, és néma maradt, és élt. Szomorúan látta, hogy filmbeli alteregója sorra kö­veti el ugyanazokat a hibákat, amelyekkel ő, Bohuniczky bácsi, odázta el a megváltását tizennyolc évvel ezelőtt, egy döntő pillanatban, a létezésnek egy pokolibb körébe taszítva magát, a megbánáséba és a lelkiismeret-furda­láséba. Egy végtelenül gyámoltalan és tétova férfi moz­gott előtte a vásznon, aki tudja, hogy a hatalom előtt mindig fejet kell hajtani. Talán az mentette volna meg, ha tüstént fölkel, és elhagyja a mozitermet. De nem volt ura az akaratának, azt egy sokkal hatalmasabb erő bék­lyózta most, a számadásé, amit olyan sikerrel halogatott ez ideig. Ez az erő mágneshegyként rántotta vissza, 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom