Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

a földbirtokos környezetéből. Feladata az volt, hogy távol tartsa a tolakodó férfiakat Borbás Magdolnától, hogy vi­gyázzon a lány jó hírére, s hogy havonta egyszer felkísérje a lányt Pestre, ahol a földbirtokosnak háza volt. És ez a másik apróság, amit elhallgatnak. Borbás Magdolna minden hónapban egy hetet Budapesten töltött. Az idill­nek akkor szakadt vége, amikor a Borbás Magdolna fel­ügyeletével megbízott vénkisasszonynak udvarolni kezdett Püspöky Nándor huszár százados, s egy napon megláto­gatta őt barátjával, Fazekas Lőrinc huszár századossal. Fazekas Lőrincről, sajnos, keveset tudok, szinte semmi ér­demlegeset. Miként Borbás Magdolna, ő sem volt ide­valósi, Szegeden született, és 1904-ben helyezték az it­teni helyőrséghez Munkácsról, az előző állomáshelyéről. Jóképű, eszes, de egy kicsit felelőtlen fiatal tiszt volt. A tisztek látogatása fordulatot hozott a nők életébe. Kap­csolatuk, amely eddig egyértelmű volt, ettől kezdve meg­változott, és egymás zsarolhatóságán alapult. De bármeny­nyire gyűlölték is egymást, cinkosokká kellett válniuk. S engem, megvallom, itt kezdett el igazán érdekelni a tör­ténet, mert bármennyire töröm is a fejemet, én sem tudok kivezető utat találni a két szerelmes számára. Semmi két­ségem sincs afelől, hogy ez egy igazi romantikus szerelem volt. Elhagyni egymást éppúgy képtelenek voltak, mint törvényesen együtt élni. Ez az utóbbi ugyanis mérhetetlen áldozatokat követelt volna mindkettejüktől. Fazekas Lő­rinc többször is megkérte a lány kezét, de minden al­kalommal kosarat kapott. Házasságkötésük ugyanis azt je­lentette volna, hogy Fazekas Lőrinc lemond a karrierjéről, s bár számtalanszor és mind türelmetlenebbül kérlelte a lányt, hogy szakítson földbirtokos szeretőjével, Borbás Magdolna egyre csak halogatta a szakítást. Lekötelezett­nek érezte magát, úgy érezte, pénzt, jólétet, gondtalan életet köszönhet a földbirtokosnak, akit elhagyni hálát­lanság volna. Meg nem is lehetséges. Hiszen megvásárol­ták őt, s ezt elfelejteni, a szégyent lemosni nem lehet töb­bé. A befejezés is Jókai tollára való, a közös öngyilkosság. A férfi megfojtja a lányt, aztán szíven lövi magát!«" 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom