Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek
Galeri
mann-nak a jellemét — napközben persze — illett az avar sáncokhoz, eszét a damaszkuszi pengéhez, céltudatosságát pedig Napóleonéhoz hasonlítani. Szigorát és emberségét egyaránt dicsérni illett, miként a feleségét is, aki szépség dolgában ugyan föl sem vehette a versenyt Borbás Magdolnával, viszont előkelő családból származott, a legszebb szoprán hangja volt a városban, tudott varrni és stoppolni, és minden hónapban megszökött egy tábornokkal, akit ezért tartalékos állományba helyeztek. Gessler Hermann úr is előkelő családból származott, még a lágy tojást is kesztyűben ette. Ugyanez a Gessler Hermann úr Borbás Magdolna házában a legelképesztőbb csínytevésekre és bohócságokra is kapható volt — két deci bor után. Volt neki például egy monogramos rugós bicskája, amely hét nyelven beszélt. Ezt a bicskát Gessler Hermann úr minden este lenyelte. Méghozzá a leghajmeresztőbb, legvérfagylalóbb módon. Kilenc óra, fél tíz tájban kimérten, szertartásosan, homlokráncolva, ahogy komoly urak a zsebórájukat veszik elő, hogy megállapítsák, haladt-e a világ valamelyest előre, kevesebb-e az éhező a földön, kisebb lett-e a háborús veszély, meg vannak-e számlálva a zsarnokok napjai, ragyog-e végre a szellem napvilága minden szélességi fokon, elővette a bicskát, majd ugyanolyan elegáns mozdulattal, ahogyan komoly urak komoly alkalmakkor és persze komoly helyen fölpattintják zsebórájuk fedelét, ő is fölpattintotta a bicska tokban szunnyadó pengéjét. Aztán nem kevésbé elegánsan hátrahajtotta a fejét, öblösre tátotta a száját, s egy könnyed mozdulattal beleejtette a bicskát... Hát ilyen barátai voltak Borbás Magdolnának. S most Fazekas Lőrincről kellene beszélnem, sőt róla kellene beszélni igazán. Ha összehasonlítanám Borbás Magdolna barátaival, hamar megmutatkozna néhány fontos különbség, s ez az összehasonlítás nem válna Fazekas Lőrinc javára. Hiszen ezekhez a tekintélyes urakhoz viszonyítva, akik munka után Borbás Magdolnához jártak könynyíteni a lelkiismeretükön, mondhatnám úgy is, lemosakodni, Fazekas Lőrinc egy faragatlan tuskó volt. Egy ácsmester legidősebb fia, aki az apja mesterségét folytatta. 197
