Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

Kötekedő természetű, lobbanékony ember, hírhedt vere­kedő. Három évig volt Borbás Magdolna szeretője. De rosszul mondom. Nem a szeretője volt Borbás Magdolná­nak, hanem a kedvese. Mert a lánynak sok szeretője volt, de kedvese csak egy. És épp ez a verekedő ember, akit máshol az előszobába sem engedtek volna be. Hogy mért éppen ő! Nos, ez az, ami sehogyan sem fér a fejembe, pedig talán itt a nyitja ennek a szomorú történetnek.«" Bohuniczky bácsi mondta, már kint az utcán: „Nem szabad mindent elhinni nekik. Ezek az emberek, éppen azért, mert abnormálisan becsületesek, módfelett hajlamosak rá, hogy sajnáltassák magukat, s ezt meg le­het érteni. A tisztességes és erényes élet ugyanis elég egy­hangú foglalkozás. Már csak azért is, mivel ritkán állít iga­zi szellemi erőpróba elé. A becsületes ember számára elég, hogy becsületes és erényes, s az ilyen magatartás mögött ritkán érezni szellemi teljesítményt. Sőt, az a tapasztalatom, hogy a legtöbb tisztességes és erényes embertársam, leg­alábbis azok, akiket ismertem, meglehetősen közepes vagy közepesnél is kisebb kaliberű gondolkodó volt. Márpedig emberi világ-e az, amelyben a bűn és eretnekség szagát nem érezni?" Ilyen zavarba ejtően frivol őszinteséggel meditált a nyu­galmazott múzeumigazgató, s a kánikula ostromának en­gedve, kigombolta öltönye középső gombját, amely gomb eddig feszes egyensúlyban tartotta a kabát két szárnyát, mint valami törvénycikk, amely a társadalom mozgásába belekapcsolja a mozgásokat szabályozó magasztos etikai el­veket. EL rögtön meg is kockáztatott egy önkéntelenül fölmerülő hasonlatot, amelynek egyik lába, mint minden hasonlaté, természetesen sántított, s mint a világ állapotá­ra utaló általánosítás, kissé mesterkélt volt, bár alighanem így is találó: „Arról van tehát szó, hogy leszakadt egy gomb." Sajnálatára azonban Bohuniczky bácsi konkrét gombra gondolt, ami ekkora hőségben megbocsátható. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom