Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Egy szál ingben

•—• Nincs itt az ideje. — Bigottság. Nászéjszakát vársz? — A dolgok természete szerint... — Nem hiszel nekem? — Szeretlek. Én is akarom, de nem most, még nem. — A szerelem szabad, a szerelem jogot ad. — És a házasság? — Csökevény. — Honnan tudod? — A szabad szerelem kora jön ... — Nem hiszem. — Bizalmatlan vagy. Ha akarod, elmondom mindenkinek, hogy szeretlek, bennem nem fogsz csalódni. — Magamtól is félek, bennem is vér folyik. — Régiesen értjük a szerelmet. A testi együttlét felszaba­dítja az embert. — lOs. a legnagyobb vagyonom, a testi tisztaságom. — Ki mondja ezt neked? — Anyám meg mások is ... — Rosszak a barátnőid ... Szemináriumot tartunk erről is, mondja el mindenki a véleményét, ott, nyilvánosan. — Ez nem oda tartozik. — A szocializmusban nem lehet titok, a magánélet társadal­mi ügy... Ismernünk kell az emberek gondolkodását. — A szerelem nem ideológia. — Mindenben van ideológia, csak eddig ezt nem tudtuk, és nem mondtuk így . . . •—Te tulajdonképpen miért szeretsz engem? — Szép vagy, barna a bőröd, őszintén beszélsz... Te nem vagy ellenség, téged meg kell nyerni, meg kell győzni. — Miről? — Az életről, a szocializmusról meg a csökevényeidről. — Én kívánom az emberi tisztaságot... Nem lehet egy­szerre mindent a tűzre dobni, leányságot, tisztességet... És mi lesz azután? — Mások is vannak így, szeretik egymást, és együtt élnek, ez a természetes. — Nem akarom őket utánozni. 597

Next

/
Oldalképek
Tartalom