Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben
Földönfutók
sodszor az ember, igazában először, mert az elsőt senki sem érzi. Ügy mondják, a halálát sem érzi az ember. Csak ilyenkor, amikor a halál összefonódik a születéssel... Éjszakánként lázba vert a vágyakozás, fetrengtem, mint a sebeit kereső állat... Gyűlöltem a szigort, a rendet, a tankönyvek okos szabályait. A csapongó képzelet megállt, egy pontra zsugorodott, hogy óriásit szökkenhessen. Öltöztettem, öleltem, dédelgettem Erzsit. Szellemű j jakkal végigtapogattam a mellét, fogtam a derekát, a combját. Aztán elszégyelltem magam ... Elég volt egyszer a közelsége, és kezdődött elölről minden. Védtem, mentegettem csapkodó pillantásait. Birtokolni akartam. Számomra ő is azon a téli éjszakán született először, a legelő hótábláján, vagy még előbb, azon a bizonyos őrszobán. Igaza van a pilótának: nehéz az események és az idő egyeztetése. A rettegésben, a sötétben, a hétfő reggeli áhítatok éneklésében már imádkozni is tudtam Erzsiért. Tudom, meg fog halni... Olyan volt, mint a helmeci hegyek, szép, gazdag, csábító és méltóságos. Ezer alakja volt ennek a lánynak, fűszál volt, mezei ösvény, erdő, virág... Meg kell halnia. A születésért bűnhődik? Vagy valami másért? Az eseményeket és a sorsokat nehéz egyeztetni, mégis összefüggnek, egy ponton összehajlanak, egymásba fut a nagy történelmi mozdulat és az emberi féregsors. Ezerkilencszáznegyvenöt januárjában hajnali négykor az ágyból húzták ki az öreg Bereit. Tarisznyát vetettek vele, sorba állították, és vitték. „Segíteni, építeni kell." így szólt a parancs. Egy év múlva halálhírét hozták egy oroszországi munkatáborból. Erzsi volt a legidősebb lány, akkor tizenöt éves. Két hónapig egy vendéglőben mosogatott, aztán kitették onnan. Elmúlt a tavasz és a nyár. Szeptemberben az ország elnökének szigorú rendeletét ragasztották a palánkokra és falakra. A szöveg alatt számok is voltak: 33/ 1945. Ezt értették meg a leghamarább, a számokat. A szavak és mondatok értelmét csak később, akadozva, töredékekben fordították magyarra: „Joga sincs, állampolgársága 165