Egri Viktor: Agnus Dei, Égő föld
Égö föld
ja hatalmát. A Birodalom minden élete és minden vagyona törvény szerint Jusztinián tulajdona volt. Amit meghagyott életből és vagyonból, kegynek számított. Alboin elrémült, amikor az adóztatás szövevényes gépe?etébe betekintést nyert. A föld szántóvetője fizette az annonát, a termésben megállapított adót, amivel a légiókat élelmezték. Háborús esztendőkben olyan nagyra nőtt az annona, hogy a föld népének betevő falatja sem maradt. De fizette a nép az adót kenyere, sója és vizének minden cseppje után. Aztán fizette a levegő vámpénzét, mely adója volt a lélegzetvételnek, mégpedig azért a gyönyörűségért, hogy mint Jusztinián alattvalója tengethette puszta életét. Ottléte utolsó napján különös hírt hallott a palotában. Belizár, az agg hadvezér, akit a fogadásán ott láthatott a császár mellett, kegyvesztett lett, suttogták az udvaroncok. Belizár gyűlölte az udvar pompáját és puhaságát, a császár kegyét leső, ármánykodó és szószátyár tisztviselőket. A hajlíthatatlan derekú, vasakaratú katona nehezen tudta titkolni, hogy megveti a szeretőit mohón váltogató császárnőt is. Teodórát, az isteni asszonyt, mulattatta Belizár megvetése. — Szerelmes volt belém, most is szeret — mondta gúnyolódva hölgyeinek. De nem holmi asszonyi intrika volt a kegyvesztés oka. Jusztinián valójában sohasem kedvelte hadvezérét, féltékeny volt hallatlan népszerűségére és arra a tiszteletre, hódolatra, amellyel a légiók Belizárt körülvették. Az izgalom betegágyba kergette a császárt. Alboin nem látta többé, a búcsúfogadás elmaradt. Indulása előtt hallotta még, hogy Narzesz, a palota kincsesházának egykori őre, egy herélt perzsa kerül a légiók élére. Narzesz most Itália helytartója volt. Amióta rendet teremtett Itáliában, a Pó gyönyörű síksága, az egész hatalmas félsziget újra felvirágzott, és ontotta a kincseket Bizáncnak. Hajók hozták narancs- és citromligeteinek termését, pálmakertjeinek gyümölcsét, hatalmas korsókban olaját, tömlőkben édes borát, finoman cserzett bőröket és mézszínű, sűrűn szövött vásznakat, bíbort és márványt. ,265
