Egri Viktor: Agnus Dei, Égő föld

Égö föld

Áldott ország lehet ez a szelíd éghajlatú Itália, vélte •" Alboin. Földje nem kér annyi verejtéket, mint Pannóniáé. Gazdag és félig gazdátlan, mióta a gótok eltakarodtak vagy kipusztultak, és csak Narzesz serege tartja megszállva. öreg longobárd harcosok, akik kíséretében voltak, keresztül-kasul járták Itáliát, látták dús rónáit, a Pó virágzó völgyét. Ötszázötvenkettőben volt, majdnem tíz esztendeje, hogy harcoltak odalenn, amikor apja, Audoin király, Jusztinián kérésére csapatot küldött Narzesz megsegítésére a gót Totila ellen. Valahányszor Alboin előtt Itáliát emlegették, vére lázasabb pezsgéssel járta át ereit. Képzeletét izgatta, nem hagyta nyugodni a legendás gazdagságú ország. Minden erős nép hódító útja oda vezet! Egyszer ő is elindul valamennyi harcosával és egész népével, hogy birtokába vegye Friaul pompás városait, a tornyos Páduát és Veronát, az övé lesz a Pó termékeny völgye a kincses Mediolanummal, az övé lesz az Adriánál a büszke Ravenna, a nagy Teodorik palotája és lenn a hét halmon emelt Örök Város is. Ma még csak ábránd hódító útja, királysága még ifjú, és harcosainak száma gyér. Népének erősödnie kell! Békét kell hirdetnie szomszédai felé, hogy csöndben gyarapodhasson, kincsekben és erőben hatalmasabbá váljon szomszédainál. 9 Hazatérése után egy ideig a Balatont környező vadonban maradt. Szerette az erdő buja virágzását, a madárcsattogással, kakukkszóval és rigófüttyel teli reggeleket, a vadlest a derékig burjánzó páfrányban. Bizánc lármája, nyugtalan élete után jólesett az erdő csöndje. A tél óta megemberesedett, dúsan serkedő szakálla ösz,266