Darkó István: Deszkaváros

L A deszkaváros születése. i. A külső szobákban az őrmesterek még csak megperceg­tették időnkint a tollúkat, de Solymár úr, a helybeli ke­reskedő a vonalazott nyilvántartási lap védelme alatt sza­tócsüzlete heti jövedelmét igyekezett összeadni. Schul­theisz őrmester ezalatt őrködve nézdegélt Solymárra. Zseb­késével gondosan lefaragta a tollhegyről a rászáradt tin­tát és megcsörgette a nadrágzsebében lévő kulcscsomót. Tóth őrmester kövéren éldegélt a szemben álló Íróasztal mellett, öregedő sertéshez hasonlóan elbággyadva várta, hogy az unalom kése ledöfje. Néha megtörtént, hogy Schultheisz vakmerő mozdulattal ragadta ki magát a ször­nyűséges unalom iszapjából. íróasztala fiókjába félig be­bujt arccal harmonika módjára kihúzható képsorozatot kezdett vizsgálgatni. A képek titkos egyszerűséggel fény­képezett női alakokat ábrázoltak. Schultheisz, három is­kolásgyermek tarfejű apja, a képekre mosolygott s a bá­gyasztó melegben motyogva suttogott hozzájuk. Solymár a másik oldalon számvevő elégedetlenséggel morgolódott magában. A jegyrendszer rövid pórázán vezetett üzleté­nek heti jövedelmével elégedetlenkedett. A szobában a három őrmesteren kivül még két szakasz­vezető is ült. íróasztaluk fölé görnyedve, félrehajtott fej­jel, alázatosan irtak, bejegyeztek és átvezettek. Hetek és hónapok óta mindig, reggel héttől déli egyig és délután kettőtől hétig, télen és nyáron, esőben és fagyban, úgy­szólván „levegőben és víz alatt" irták a kimutatásokat, jegyzékeket, átutalásokat, bevezetéseket. Neveket és szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom