Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

A KERT Akácok dühe kerget, kerülnöm kell a kertet, a fürtös öntudattal virágzó, vad szerelmet. A lombok ránk sziszegnek, ha néha erre viszlek. A füvek gyűlölködve rohannak szép szemednek. Ha vetkeztetni kezdlek, fatörzsek vért eresztnek. Amikor átölellek, gyilkos mérget lehelnek. A kövek felhasadnak, ha fénye süt nyakadnak. De szádra tündökölve pereg a tiszta harmat. 1968 71