Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Néhai Kisfaludy Zsigmond: Somorja az Árpádok alatt

Néhai Kisfaludy Zsigmond pozsonyi kanonok háírabagyoít kézirataiból közli Kh ín Anial » Somorja az Árpádok alaťž Hogy Magyarország már a vezérek idejében több kerületre, vártartományra vala osztva, amelyek többnyire a bennök fekvő nevezetesebb erődtől vagy vártól vevék ne vezetőket: azt fölösleges volna itt bőven tárgyalni. De a honalapító nép az ország részeinek érintett s szent István felosztása következtében idővel államilag bevett nevezetén kívül bizonyos területeket régi szokás szerint a rajtok végig futói vagy azokat körülvevő folyóktól, vizek-hegyektől s jellemző természeti tulajdonaiktól is elneveze. így jöttek létre s használtatnak máig is a Bodrogköz, Csallóköz, Csilizköz, Muraköz, Rábaköz, Szamosköz, továbbá a Dunamelléke, Tisza-, Vág-, Balaton-, Érmelléke, Erdély, Sárrét, Mezőség, Hanság stb. elnevezések. Az ezen neveken ismert kerületek némelyike pedig azoknak csak bizonyos részére terjed ki. Mellőzve a többit, ami Csallóközt illeti: ez azon időben, midőn Pozsony, Komárom' és Győr vármegyék egymástól határvonalilag elkülöníttettek, e három vármegyébe osztatott és pedig úgy, hogy legnagyobb része Pozsony, két kisebb része pedig Komárom és Győr vármegyékhez tartozzék. A pozsonymegyeinek, mely első királyaink idejétől fogva ezek számos jobbágyainak telepeiről s az esztergomi érsek fegyveres szabadosainak székéről is nevezetes s melyet régi okiratok Kis-Pozsonyinegye néven is emlegetnek, legrégibb s legnevezetesebb helye Somorja. A város földrajzi fekvését tekintve, — Somorja 69