Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Néhai Kisfaludy Zsigmond: Somorja az Árpádok alatt

rendezett tanácsú város volt a múlt század végéig —, ha Lipszky meghatározását fogadjuk el, a Ferro szerinti délvonaltól számított hosszúság 34° 57', az északi szélesség 40° ť 30"-e alatt a pozsony— komáromi országút mentén Pozsonytól 3, Komáromtól 11 s a Dunától kis félmérföldnyire Csallóköz nagy részénél emelkedettebb és csupán a Duna vizeinek korlátozására szánt töltések, földhányások s kiszáradt vízerek lapályai által megnagyított vízöntéses talajon terül el. Határos szomszédjai a Dunán innen Gutor, Dénesd, Torcs, Uszor, Gancsháza, Bucsuháza, Sámoth, Királyfia, Tejfalu és Csölösztő; a Dunán túl pedig Kiliti és Rajka. Hogy az Öreg-Duna hajdan valamivel közelebb, sőt egy kis ágával egészen tőben érinté: azt a HódDuna néven ismeretes nagy száraz meder és a város délnyugati oldalán elterülő posványos lapály tanúsítják. Alapítási idejét homály födi. Vájjon őseink bevándorlásakor létezett-e már, vagy csak azok letelepedésével keletkezett-e, oly kérdések, amelyeket a nemzeti élet főbb mozzanataira jelentékeny befolyással nem bírt, vagy azokkal összeköttetésben nem volt helyeket hallgatással mellőző történetünkből meg nem oldhatunk. A hagyomány azt tartja, hogy már az első magyar király szabadlevéllel ajándékozá meg e hely lakóit. Ha e hagyomány hitelt érdemelne, úgy a szent király e ténye, mely állami életünk hajnalán is fejlettebb községi szervezetet s jelentékenyebb számú lakosságot föltételez, azt engedné gyaníttanunk, hogy már honfoglaló őseink találkoztak itt, nem ugyan valamely római kolónia romjain, mert ennek a római birodalom határán kívül eső vidékünkön ekkoráig semmi nyomaira sem 70