Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Balogh Edgár: A csallóközi ember történelme

lésével, mely a csallóközi királyi birtokok állandó várjobbágy- és várnéptelepítésére vezethető vissza. Magyar és bessenyő települések mellett már a XIII. században megjelennek a Csallóközben az itt teutonoknak nevezett mosel- és majnamenti frankok gyér telepei. (Karácsonyi János : Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez. 1921.) B á t k y településföldrajzi kutatásai! oda konkludálnak, hogy: Csallóköz településmódjára és benépesiilési menetének mikéntjére csakis egy alapos családi és birtoktörténeti kutatás részletei deríthetnének világot. Ez a részletkutatás is a Csallóközi Muzeum szakembereire vár. Az ősfoglalók birtoklási viszonyai, a királyi telepítések, a régi földközösség, a családok és nemzetségek szétosztódása, a községek eredeti lélekszáma és földbirtoka, a telepek falvakká való összeolvadása, idegen népelem, így németek, szlávok, zsidók és cigányok beszármazása, a népesség statisztikai adatai, mindez a sok kérdés elmaradhatatlan tárgya a tájkutatásnak. A számtalan tisztáznivaló érdekében a Csallóközi Muzeumnak szüksége lesz egy csallóközi levéltár felállítására is. A családtörténeti kutatásnak a Csallóközben múltja is van már A 1 a p y Gyula komáromi muzeumőr munkásságában, aki a csallóközi nemesi családok okiratanyagának jelentős részét feldolgozta. 5. A tájtörténelmi kutatás szemlélete nem a történelmet csináló nagy politikai egységek, a nemzetek életéből kiboltozódó jogi formák életrajzát fogja át, hanem elsősorban a helyi lakosság, a néptömeg passzív történelmi szerepet játszó múltját. A nép szociális és kultúrális fejlődésének története természetesen nem tanulmányozható az általános politikai formák életének ismerete nélkül, mert az 66