Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Egri Viktor - Piri

Amikor beléptem vele a szobába, halkan jó estét kívánt. Piri csak egy biccentéssel vette tudomásul a jelenlétét, és elpirulva folytatta a gépelést. Leültettem a vendéget, képeslapokat raktam elébe a kis asztalra, cigarettával is megkínáltam. Csak szabódva fogadta el, mikor látta, hogy én nem dohányzom. — Erezze magát otthon — mondtam. Visszaültem az íróasztalomhoz, és intettem, hogy ne zavarjuk Pirit. A vendég az egyik képeslap után nyúlt, lapozgatott is benne, de észrevettem, hogy az olvasmány nem köti le a figyelmét, oly sűrűn pillantgatott a némán dolgozó Pirire. Ahogy figyelme a múló percekkel nem szűnt, teljesen világossá vált előttem a kapcsolatuk, bármennyire nem illett ez a mackómozgású, erőtől duzzadó, zömök férfi az öt nyelvet beszélő, vékony csontú, sovány s nem különösebben szép, kissé hervatag, de jól ápolt Pirihez, akinek szeme árkában, homloka ráncain régi szenvedések nyoma látszott. Szombat volt aznap, Piri csak hétfőn jött el ismét hozzám. Ezúttal az utca túlsó felén tíz óra után jelent meg az udvarlója, és hűségesen várakozott, míg ismét érte mentem. Aztán néhány este nem jelentkezett. Úton volt valamerre keleten, Piri szűkszavúan csak ennyit mondott magyarázatul. Óvakodtam, hogy célzást tegyek barátságukra, és Piri nem tartotta szükségesnek, hogy bármit is mondjon, ami kettőjük kapcsolatára vonatkozott. Talán különösen hangzik, de bármily nagy volt köztük az ellentét, volt abban jó adag természetesség is. Hónapok múlva, amikor Pirinek hasonló munkája akadt nálam, tette szóvá egyszer, hogy a fiú, Bodnár Sanyi, közel három esztendeje a barátja. Szereti a ragaszkodását, a csöndes természetét, nagyon becsületes fiú; ne tartsam műveletlennek, mert olyan zárkózott, kevés beszédű. Kevés szóval vallotta be mindezt, mintha szükségét érezné, hogy végre magyarázatot adjon, noha én semmiféle magyarázatot nem kértem és nem is vártam tőle. Rám bízta, hogy a zavartan odavetett néhány szavából értsek meg mindent: ezt a nem mindennapi, sokak szemében talányosnak tűnő, sokaktól elítélt kapcsolatot, amely a nála fiatalabb, hozzá nem illő Bodnárhoz fűzte. Mintha valami menedékkeresés lett volna a szerelme, egy védelmet kereső ember kapaszkodása az erősbe, de nem tudtam volna számot adni róla, miért támadt ilyen 31