Török Elemér: Árnyak és fények
Jelzések nélkül
TAVASZT KONGAT AZ ÉG (Dobos Lászlónak) Szigorú csönd van a nyújtózkodó bodrogközi puszta síkon baktatsz mint régen egyedül a dermedt mezőn halkan dohogva jönnek feléd a parasztősök hű fiai e tájnak ismered őket a mindig korán kelő reménykedőket hallgatásukkal is folyton kérdezőket jönnek a vibráló néma térben nem hallják hogy tavaszt kongat felettük az ég 41
/