Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
niük annak érdekében, hogy az állam törvényeit, és természetesen a nemzetiségi alkotmánytörvényben deklarált alapelveket is, valamennyi állami szerv, szervezet és minden állampolgár betartsa, s magától értetődően azzal is törődniük kell, hogy ezek valamenynyi szintű ügyészség tevékenységében tükröződjenek. Az SZSZK legfőbb ügyészének tájékoztatása szerint a dél-szlovákiai járások ügyészségein ugyanúgy megtalálhatók a kétnyelvű eligazító táblák, mint a kétnyelvű pecsétnyomók, továbbá az ügyészek, valamint az ügyészségi alkalmazottak java része tud magyarul. 7 0 A bíróságon a magyarlakta vidéken már régebben felkészültek a törvények által megszabott feladatok valóra váltására. A bírák és a bírósági dolgozók túlnyomó többsége beszéli a magyar nyelvet. A Szlovák Szocialista Köztársaság bíróságain ez idő tájt összesen 80 bíró (13,7%) és 191 bírósági dolgozó (16,2%) tud magyarul, valamint 23 bíró (3,9%) és 27 adminisztratív munkaerő (2,3%) pedig ukránul. A közjegyzők közül 26 (17,9%) és 57 közjegyzőségi alkalmazott (19,9%) beszéli a magyar, valamint 9 közjegyző (6,2%) és 8 további alkalmazott (2,8%) az ukrán nyelvet. A kerületi és a járásbíróságok tanácsaiban 676 magyar nemzetiségű (8,2%) és 159 ukrán nemzetiségű (1,9%) népbíró tevékenykedik. A hivatásos bírák közül pedig 31 magyar (5,3%) és 18 ukrán (3,0%) nemzetiségű. 7 1 Az SZSZK Igazságügyi Minisztériuma és a kerületi bíróságok (törvényszékek) több mint 60 magyar-szlovák szakos tolmácsot tartanak nyilván. Kétnyelvű nyomtatványok is állnak a bíróságok rendelkezésére. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a magyar anyanyelvű lakosok ügyeiben a bíróságok magyar nyelven járjanak el. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy munkájukban olykor-olykor még előfordul némi zökkenő. Bár a legtöbb bíró már a tárgyalás kezdetén figyelmezteti a résztvevőket egyéb jogaik és kötelességeik ismertetésekor anyanyelvük használatának a lehetőségére, mégis elég gyakran előfordul, hogy csak akkor teszi számukra lehetővé az anyanyelv használatát (a cseh és a szlovák nyelv kivételével), amikor észreveszi, hogy azok nem ismerik eléggé a tárgyalás nyelvét, és gondolataikat nem tudják más nyelven szabatosan megfogalmazni. A közbiztonsági szervek szintén megteremtették az anyanyelv használatának a feltételeit. A magyarok által lakott vidék járási közbiztonsági szervei közül sokan tudnak magyarul a Dunaszerdahelyi járásban (a közlekedésrendészetnél 76%, a bűnüldöző szerveknél 78%), valamint a Galántai (70%, 47%), a Komáromi (69%, 73,5%), az Érsekújvári (62%, 57,8%), a Losonci (45%, 25%), a Rimaszombati (75%, 32%), a Nagykürtösi (58%, 19%), a Rozsnyói (21%, 22%) és a Tőketerebesi (7,1%, 42%) járásban. A gyakorlati élet tapasztalatai általában arról tanúskodnak, hogy a magyar nemzetiségű személyek mind polgári, mind büntető ügyeikben alig élnek jogaikkal, és használják 7 0 Az SZSZK legfőbb ügyészének 1974. november 26-i Spr. II 239/74 sz. tájékoztató jelentése a kétnyelvűség elvének betartásáról a magyarlakta területek ügyészségein. 7 1 L.: A Nemzetiségi Tanács titkárságának 1977. május 20-i 1299/1977 sz. elemző jelentése, 25. 1.; Správa o výsledkoch národnostnej politiky KSČ v okresoch obývaných občanmi maďarskej a ukrajinskej národnosti. Úrad vlády SSR, Bratislava, október 1980, č. 2014/1980, 24-25.1. Ezt a jelentést az SZSZK kormánya 1980. november 12-én vitatta meg, és egyúttal a 336. sz. határozatot fogadta el. 202
