Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
ki lehetőségeiket. Vajon miért választják egyesek a szlovák nyelvet még akkor is, amikor azt törve beszélik, és ha azon nem tudják kellőképp kifejezni a gondolataikat. Nem eléggé meggyőző és nem is elfogadható az a sokszor elcsépelt érvelés, hogy a magyar nyelv használata miatt hátrányos helyzetbe kerülhetnének, s számukra esetleg kedvezőtlen döntés születne. A helyzet ismeretében habozás nélkül leszögezhetjük: az efféle érvelés és magyarázkodás teljesen alaptalan, az anyanyelv használata nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a bírósági ügyek érdemleges eldöntését, illetve az ítélethozatalt. Mindenki számára törvény biztosítja a jogot, hogy a bíróságok döntései ellen jogorvoslattal élhessen. Ezért semmi nem indokolja, hogy bárki is, félve egy bírósági ügy kimenetelétől, minden kényszer nélkül, önként lemondjon anyanyelvének használatáról, s ne éljen törvény adta jogával. NYELVHASZNÁLAT A GYAKORLATBAN Az eddig elfogadott törvények, rendeletek, valamint a párt- és állami szervek intézkedései alapján három évtizeden át a magyar és az ukrán nyelv használata terén kialakult helyzet, 7 2 a teljesség igénye nélkül, a következőképpen vázolható. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésein és bizottságaiban a képviselők anyanyelvükön is felszólalhatnak. A helyi és részben a járási nemzeti bizottságok ülésein viszont a képviselők, valamint azok az állampolgárok, akiket ott a szólás joga megillet, törvényi szabályozás nélkül is gyakran szólalnak fel anyanyelvükön, elsősorban a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati és a Tőketerebesi, valamint a Homonnai (Humenné) és az Ólublói (St ará Ľubovňa) járásban. Akadnak olyan járások is, mint a Galántai, a Losonci és az Érsekújvári, amelyekben az elhangzott felszólalásokat azonnal szlovák, illetve magyar nyelvre fordítják le. Némely járásban aj nb és a hnb (vnb) tagjainak kétnyelvű jelentéseket és beszámolókat kézbesítenek, így elsősorban a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, a Lévai és az Érsekújvári járásban. A kerületi és a járási nemzeti bizottságok tárgyalási nyelvét a nemzeti bizottságokról szóló törvény mindeddig nem állapította meg. Ezek a népképviseleti testületek azonban az eddig kialakult gyakorlat szerint üléseiken a szlovákot használják. A magyarlakta vidék helyi nemzeti bizottságainak tárgyalási nyelve a képviselők többségének anyanyelve szerint alakul. A gyakorlatban tehát a felszólalók nyelve szlovák, magyar, illetve ukrán vagy 7 2 Vö. Kontrolná správa o plnení uznesenia vlády SSR č. 230. z 9. júla 1973 o riešení problematiky národností žijúcich na území Slovenskej socialistickej republiky. Úrad vlády SSR, Bratislava, september 1974, č. 2196/ 1974, 18-22.1.; Kontrolná správa o uplatňovaní jazyka národností v úradnom styku pred národnými výbormi v oblastiach obývaných národnosťami. Ministerstvo vnútra SSR, 1977, č. VVS/1-534/77; Správa o uplatňovaní práva národností používať ich jazyk v úradnom styku a o dodržiavaní dvojjazyčnosti v oblastiach obývaných maďarskou a ukrajinskou národnosťou. Úrad vlády SSR, Bratislava, január 1976., č. 203/1976. A jelentést 1975. október 10-én a Nemzetiségi Tanács tárgyalta meg, a következő év január 28-án a kormány elnöksége elé került, s egy hét múlva, 1976. február 4-én a kormány vitatta meg, mint a napirend 4. pontját, majd levették a napirendről. 203
