Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

A magyar nemzetiségi iskolaügyben bekövetkezett némi javulás azonban nem tanúskodik az idézett kormányhatározatok következetes és maradéktalan végrehajtásáról. Ezt a meg­állapítást tükrözi a Nemzetiségi Tanács 1981. november 12.-i állásfoglalása is, valamint a kormány 1981. november 25-i 335. sz. határozata. A hatvanas évek végén kísérlet történt a nemzetiségi iskolák színvonalának megállapí­tására. Ezzel kapcsolatban a didaktikai felmérések eredményei megerősítették azt a fel­tevést, hogy a nemzetiségi iskolák Csehszlovákiában a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskolákkal egyenértékű ismereteket nyújtanak tanulóiknak. A tudásszint mérését leg­utóbb 1969 áprilisában végezték Szlovákia valamennyi alapiskolájában kb. 100 ezer kilen­cedik osztályos tanuló részvételével. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák 15 éves tanulói a matematika, a fizika, a történelem, valamint a magyar nyelv és a szlovák nyelv tananya­gának elsajátításában ugyanolyan, illetve valamivel jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag. 2 7 Azt a tényt, hogy a nemzetiségi iskolák a szlovák tanítási nyelvű isko­lákkal tartalmi szempontból egyenértékű ismereteket adnak, megállapította 1981. no­vember 12-i állásfoglalásában az SZSZK kormányának Nemzetiségi Tanácsa is. 2 8 A tanítási nyelvvel kapcsolatban köztudomású, hogy a magyar és az ukrán (rutén) nem­zetiségű gyermekek és fiatalok nevelése és oktatása a valóságban - az oktatási törvény hatályos rendelkezéseitől függetlenül - háromféle iskolában történik: magyar, ill. ukrán tanítási nyelvű iskolában (osztályban), kettős tanítási nyelvű iskolában (osztályban) és olyan iskolában (osztályban), amelyben az ukránt mint tantárgyat oktatják. A szlovák nyelv elsajátítása érdekében, hogy segítségével a magyar anyanyelvű gyer­mekek is az ország egész területén érvényesülhessenek, a szaktantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) szakkifejezéseit konverzáció formájában általában két nyelven ta­nítják a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák többségének tanulói viszont csak szlovák nyelven tanulják a szaktantárgyakat. A kétnyelvű szakkifejezések elsajátításában eddig általában jó eredményeket értek el a gimnáziumokban; a legjobbakat a fizikában (a szakkifejezések kerek 70%-át ismerik szlovák nyelven), majd a kémiában (66%) és a matematikában (63%), s valamivel gyen­gébbeket a biológiában (51%). A legújabb felmérések szerint a gimnáziumi tanulók az érettségi vizsgákon már szlovák nyelven is képesek felelni az említett tantárgyakból. 2 4 A Szlovák Szocialista Köztársaságban, ahol a csehszlovákiai magyarság zöme él, kerek három évtizede létesültek újra magyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák, s azóta egész hálózatuk épült ki, és működik. A továbbiakban ezek helyzetét tekintjük át behatóbban. 1 1 Vö. Lukács Tibor: A tárgyilagosabb értékelésért. Vasárnapi Új Szó, 1970. július 26., 9. 1. 2 S A SZSZK kormánya Nemzetiségi Tanácsának 1981. november 12-i üléséről készült 2372/1981 sz. emlékeztető 2. pontjához mellékelt állásfoglalás, és az 1981. november 25-i 335. sz. kormányhatározat. y > Informatívna správa o stave a úrovni dvojjazyčného vyučovania odbornej terminológie na základných a stred­ných školách a odbornej konverzácie v gymnáziách s vyučovacím jazykom maďarským. Ministerstvo školstva SSR z 10. 6. 1981. č. 6357/1981-25; Sziegl Ferenc: Több figyelmet egymásnak. Nő, 1981, 33. sz., 3. 1. 160 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom