Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

ÓVODÁK Az 1983/84-es tanévben Szlovákia 340 óvodájában folyt magyar nyelvű nevelés. Összesen 630 osztályba 16 084 gyermeket írattak be, a szlovákiai óvodások 6,8 százalékát. Egyébként ugyanebben az időben a magyar nemzetiségű óvodás gyermekek létszáma meghaladta a 21 ezer főt (becslés), azaz 8,5 százalékot. (54.) Ezeknek csaknem egyharmada szlovák tanítási nyelvű óvodába járt. Tekintettel azonban arra, hogy a legújabb statisztikai kimutatások nem tartalmazzák a gyermekek nemzetiségi megoszlását, ezért csak az 1979. szeptember 30-i állapotnak megfelelő számadatok segítségével lehet pontos áttekintést szerezni a szlovákiai óvodások nemzetiségi megoszlásáról. (55.) Az elmúlt évtized statisztikai adatait figyelembe véve minden nehézség nélkül megállapíthatjuk, hogy míg a magyar tanítási nyelvű óvodások száma az utóbbi években mérsékelten apadt vagy egy helyben topogott, addig az óvodai osztályok és a beíratott gyermekek száma jelentősen megnőtt (56.), viszont arányszámuk évről évre továbbra is csökken. (57.) Különösen a beíratott gyermekek hányada csökken, hiszen az 1970. évi 9,9 százalékról 1983-ban 6,5 százalékra esett vissza. Az óvodások száma Szlovákiában évről évre emelkedik. A magyar tanítási nyelvű óvodákba beíratott gyermekek aránya azonban nem tart lépést a magyar nemzetiségű lakosság számarányával. A lemaradást jól érzékelteti a 10 ezer lakosra jutó óvodások száma. Míg az 1970/197 l-es tanévben Szlovákiában minden 10 ezer magyar nemzetiségű lakosra 213 gyermek jutott, aki magyar tanítási nyelvű óvodába járt, addig ugyanebben az időben minden 10 ezer szlovák nemzetiségű lakosra 272 olyan gyermek esett, akit szlovák óvodába írattak be szüleik. Az ukránok esetében ez a szám 412 főt tett ki. Egy évtized leforgása után a fejlődésben mutatkozó különbségek még jobban kiütköznek. Az 1983/1984-es tanévben 10 ezer szlovák nemzetiségű lakosra 529 szlovák tanítási nyelvű óvodás gyermek jutott, az ukrán óvodák gyermekeinél ez a szám elérte az 516-ot, ugyanakkor a magyar tanítási nyelvű óvodák esetében csak 290-re emelkedett, messze elmaradva a szlovákiai átlagtól. (58.) Az óvodás gyermekek száma szorosan összefügg az alapiskolai tanulók létszámának alakulásával. Ez a megállapítás vonatkozik a nemzetiségi iskolák tanulóira is. Az eddigi tapasztalat szintén azt bizonyítja, hogy minél több gyermek jár magyar tanítási nyelvű óvodába, annál több gyermeket íratnak be magyar tanítási nyelvű iskolába. A kettő között azonban a közelmúltban megbomlott az egyensúly, és fordított arány alakult ki. A statisztikai számok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi években lényegesen több magyar nemzetiségű gyermek járt a magyar tanítási nyelvű alapiskolák első osztályába, mint amennyit magyar óvodába írattak be. Az óvodák utolsó osztálya és az alapiskolák első osztálya közt tehát nincs meg a kellő arány. Ilyen helyzet alakult ki a fővárosban is. (59.) Az óvodák hálózatának kiépítésekor többféle probléma merült fel. Elsősorban a vegyes lakosságú kisebb községekben, amelyekben eddig a gyermekek alacsony számára való tekintettel rendszerint egyosztályos óvodát nyitottak. S minthogy ezekben a községekben a lakosság nemzetiségi összetétele nem egységes, azért az óvodákban kétnyelvű foglalkozás folyik. Az elmúlt évtizedben gyakori volt az olyan eset is, hogy az ilyen helységekben - helyhiányra való hivatkozással - csak szlovák tanítási nyelvű óvodát nyitottak. A következményeket elsősorban a magyar tanítási nyelvű alapiskolák érezték meg. 161