Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai
zetiségek megőrizhessék nemzeti jellegüket és ápolhassák kultúrájukat. 1 8 Tulajdonképpen személyek számára biztosított jogokról van szó, amelyeket azonban csakis az illető nemzetiség többi tagjaival közösen lehet gyakorolni (saját kulturális élet, nyelvük használata, nemzetiségi szervezetekben való egyesülés). Ezek a jogok lényegében egyedileg nem, vagy csak részben gyakorolhatók, érvényre juttatásukhoz más emberek is szükségesek. Végeredményben ezek olyan alapvető jogok, amelyek tartalmuk szerint közösségeket is megilletnek. A nemzetiségi állampolgárokat természetesen az a jog is megilleti, hogy csoportokba, közösségekbe szerveződjenek, s mint ilyen egységek kollektív módon élvezzenek bizonyos jogokat, és érvényesítsék azokat. Az ezek mértékére, terjedelmére vonatkozó tudományos nézetek azonban még nem egységesek. Az elmúlt évtized folyamán számtalanszor felvetődött a kérdés: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya elismeri-e nemzetiségeket mint közösségeket. A kérdésre igennel kell válaszolnunk. Ezt teljes mértékben alátámasztja a törvényjavaslat indokolása is, amely szerint az alkotmánytörvény nemcsak a nemzetiségi állampolgárok alapvető individuális jogait rögzíti, hanem a nemzetiségi közösségekét is. így létrejönnek azok teljesebb érvényre juttatásának és megtartásának hatékonyabb biztosítékai. | g Tehát a jogi megoldás kettős jellegű. Ez a nemzetiségi alkotmánytörvény sajátossága. Az idézett sajátos nemzetiségi jogok egyáltalán nem sértik az állampolgári egyenlőség elvét, nem is társadalmi kiváltságokat tükröznek, hanem éppen a társadalom gondoskodását az állampolgári egyenjogúság elvének minél teljesebb érvényesítése érdekében. Az említett alkotmánytörvény - figyelembe véve az emberek közötti természetes különbségeket, amelyek semmiféle társadalomban nem szüntethetők meg - a nemzetiségi állampolgárok számára ugyanolyan lehetőségeket és esélyeket biztosít a társadalmi életben való érvényesülésre, mint a két nemzet, a cseh és a szlovák nemzet tagjai számára. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a sajátos nemzetiségi jogok érvényesítése maguktól a nemzetiségi állampolgároktól is függ. Rajtuk is múlik, milyen mértékben élnek jogaikkal, mennyire váltják valóra a törvény adta lehetőségeket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya a nemzetiségi jogokat szintén szavatolja. Érvényesítésüket törvények hivatottak biztosítani. 2 0 Mindmáig azonban sem a Szövetségi Gyűlés, sem pedig a Szlovák Nemzeti Tanács nem fogadott el átfogó végrehajtási törvényt. Ezért a nemzetiségek sajátos jogainak gyakorlati megvalósítása részben korábbi törvényekre és egyéb jogszabályokra, részben az államigazgatás legfelsőbb szerveinek régebbi és jelenlegi határozataira támaszkodik, amelyek természetesen összhangban állnak a nemzetiségi alkotmánytörvény szellemével, s az utóbbi időkben módosított jogszabályok egyes rendelkezéseit tartja szem előtt. 1 8 A kormány javaslatának (3.. cikkely) indokolása szó szerint így hangzik: „Ústavně se chrání ona práva národností, která jsou rozhodující pro zachování jejich národnostního charakteru i pro rozvoj jejich kultury. Zakotvením těchto práv se umožňuje plné využití obecně formulovaných občanských práv a svobod a jejich garantování pro příslušníky národností". Az indokolás fontos kiegészítő forrás. Különös jelentőségű a jogszabály alkalmazása és értelmezése szempontjából. - Czafík, Jozef: A csehszlovák jogszabályalkotás elvei. Állam és Igazgatás, 1976, 10. sz., 906. I. 1 9 A törvény kormányjavaslatának 1968. október 24-i indokolása (1. cikkely) szó szerint így hangzik: „Předložený návrh však znamená pro všechny národnosti významné prohloubení jejich postavení, a to v tom smyslu, že zakotvuje nejen individuální občanská práva jednotlivých občanů jako příslušníků národností, ale počítá 156
