Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

A Cseh Szocialista Köztársaságban csaknem 20 ezer magyar nemzetiségű személy él, de szétszórtan az ország egész területén. Ennek következtében gyakorlatilag nincs lehe­tőségük arra, hogy az alkotmánytörvényben számukra is biztosított sajátos nemzetiségi jogokkal teljes egészükben éljenek. Az említett tények ismeretében a továbbiakban a statisztikai adatok segítségével átte­kintjük a nemzetiségek sajátos jogainak érvényre juttatását a Szlovák Szocialista Köztár­saságban és részben magában az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. a) Az anyanyelven való művelődés joga A nemzeti élet egyik legsajátosabb területe az oktatásügy. Ezen múlik a jövő nemzedé­keinek a sorsa. A nemzetiségek tagjai az iskolától várják, hogy megismertesse őket mind­azokkal az értékekkel, amelyeket az emberiség, és ennek keretében nemzetük (nemze­tiségük) hozott létre történelme folyamán. Szocialista társadalmunk lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy anyanyelvükön is tanulhassanak. Nemzetiségi szempontból az egyik legfontosabb rendelkezést az 1984. szeptember 1-jéig hatályos 1960. évi 186. sz. törvény (oktatásügyi törvény) 29. §-a tar­talmazza.­1 Bár ennek értelmében Csehszlovákiában az oktatás nyelve a cseh vagy a szlo­vák, viszont a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű gyermekek részére létesített iskolákban azok anyanyelve. Természetesen ezekben az iskolákban tanítani kell a cseh vagy a szlovák nyelvet mint tantárgyat. Lényegében ennek a törvénynek alapján épült ki mai formájában a nemzetiségi iskolák hálózata. Az idézett rendelkezést egyébként pó­tolja a Szövetségi Gyűlés 1984. március 22-én elfogadott 29. sz. törvényének. 3. §-a, 22 amely az anyanyelven való tanulás jogát kiterjeszti a német nemzetiségű állampolgárokra is. 2 3 Ennek szövege magyar nyelvű fordításban így hangzik: „A nevelés és a művelődés cseh vagy szlovák nyelven történik. A magyar, a német, a lengyel, az ukrán (rutén) nemze­tiségű állampolgárok részére nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben bizto­sítva van a nyelvükön való művelődés joga." Itt kell megemlíteni a Szlovák Nemzeti Tanács 1984. április 2-án elfogadott 32. sz. tör­vényét 2 4 is, amelynek 32a §-a a következő rendelkezést tartalmazza a tanítási nyelvről. též s národnostmi jako celkem. Takovým pojetím postavení národností dochází k plnějšímu a hlubšímu za­jištění občanských práv a svobod příslušníků národností a vytvářejí se tak i účinnější záruky pro jejich uplat­ňování a zachovávání." 21 1 Vö. Az október 27-i 144. sz. alkotmány törvény 4. cikkelyének 1. és3. bek. és5. cikkelyének 1. bek.-Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 402-403. I. 2 1 Zbierka zákonov. 1960, 82. rész, 645. 1. 2 2 Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 29. sz. törvény (oktatási törvény), amelyet 1984. április 4-én hir­dettek ki. - Zbierka zákonov. 1984, 5. rész, 110. 1. 2: 5 Az 1960. évi 186. sz. törvény 29. §-a szerint az anyanyelven való oktatásnak a joga csak a magyar, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiségű állampolgárokra terjedt ki. A németekre még nem vonatkozott. 2 4 Zbierka zákonov. 1984, 6. rész, 140. 1. 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom