Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 7. Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint

Az adatok arról tanúskodnak, hogy a cseh és a lengyel nemzetiségű lakosság kivételével apadás mutatkozik valamennyi nemzetiségnél. E jelenségnek az okai között találjuk többek között a tagság magas életkorát és a mezőgazdasági termelés gépesítését. A nemzetiségek közül legnagyobb arányban a magyar nemzetiségű lakosság veszi ki részét a szövetkezeti munkából. Arányuk eléri a 6,3 százalékot, s ez az orosz után valamennyi nemzetiség közül a legnagyobb mértékű részvételt jelenti a földműves-szövetkezetek munkájában. Az alábbi számok azt mutatják, hogy az egyes nemzetiségek milyen arányban alkotják az efsz-tagok társadalmi csoportját az 1980. évi állapot szerint: Nemzetiség % cseh 3,0 szlovák 7,3 ukrán (rutén) 11,4 orosz 6,7 lengyel 6,5 magyar 17,5 német 3,4 egyéb 8,4 ismeretlen 9,3 SZSZK 8,4 A többi társadalmi csoport jelentősége arányuknál fogva jóval kisebb az előzőekénél, ezért nein is igényel alaposabb elemzést. 7. AZ AKTÍV KERESŐ LAKOSSÁG NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT A szövetségi állam aktív kereső lakosságát 1970-ben 6 982 502 személy alkotta. 1980-ban ez a szám már elérte a 7 848 867 főt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népességének nemzetiségi megoszlásában lényeges eltérések mutatkoznak mind az 1970. évi népszámlálás (35.), mind az 1980. évi népszámlálás (36.) eredményei alapján. Mindenekelőtt a mező- és erdőgazdaságban. Itt elsősorban a dolgozók számának a csökkenése szembetűnő. Míg 1970-ben egész Csehszlovákiában 1 143 597 személy dolgozott a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban, 1980-ban már csak 1 026 386 fő. A csökkenés 117 211 lakost jelent, azaz kerek 3 százalékot. Az egyes nemzetiségek fejlődéséről az alábbi táblázat ad átfogó kepet: 113