Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 7. Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint

Nemzetiség 1970 % 1980 % cseh 684 775 14,5 599 950 11,9 szlovák 360 162 18,8 335 635 14,1 ukrán (rutén) 6 048 25,6 5 032 20,1 orosz 590 12,7 365 9,8 lengyel 2 534 8,6 2 458 6,7 magyar 81 450 34,8 76 434 26,8 német 5 023 12,8 3 440 11,0 egyéb 2 276 13,9 1 229 9,5 ismeretlen 739 10,4 1 843 12,2 CSSZSZK 1 143 597 16,4 1 026 386 13,1 Az adatokból megállapíthatjuk, hogy valamennyi nemzetiség tagjai közül mind 1970-ben, mind 1980-ban a magyarság aránya a legszámottevőbb a mező- és erdőgazdaságban dolgozók között. S bár ez az arány tíz év alatt 34,8 százalékról 26,0 százalékra csökkent, még mindig igen jelentős, hisz a cseh nemzetiségű lakosságé nem éri el a 12 százalékot, a szlovákságé pedig jóval 15 százalék alatt mozog. Egyébként a mező- és erdőgazdaságban dolgozó személyek között a magyar nemzetiségű lakosok számarányuknak csaknem a kétszeresével szerepelnek. (37.) Ezt tanúsítják az alábbi számadatok: • Nemzetiség 1970 1980 cseh 59,9% 58,5% szlovák 31,5% 32,7% magyar 7,1% 7,4% lengyel 0,2% 0,2% ukrán (rutén) 0,5% 0,5% egyéb és ismeretlen 0,8% 0,7% CSSZSZK 100,0% 100,0% A további nagy ágazatot az ipar képezi. Az itt dolgozók száma, ellentétben a mezőés erdőgazdasággal, az 1970. évihez képest 866 365 fővel emelkedett, s mindkét népszámlálás idején a lakosság 39,4 százalékát képezte. Az egyes nemzetiségek részaránya az iparban a következőképpen alakult: 114