Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)

Boruth Andor műtermében

Sok kedves és gyönyörű impresszióval hagyom el a mester otthonát s a fenyő alléén, hol andalogva haladok tova, bájos öregasszonynyal találkozom. »Nos beszélt a fiammal ? Látta a fiam uj képeit? Hogyan tetszenek a fiam uj munkái?« — fordult hozzám kérdő szóval, aggódó arccal, büszke tekintettel. Minden kérdése, minden szava, minden gondolata >a fiam«. Örömmel állapítom meg, hogy Boruth Andor, a nagy művész, boldog ember.