Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Az első magyar könyvről

első magyar nyomtatott könyv ugyanis 1533-ban jeleint meg, márpedig aligha tételezhető fel, hogy Komjáti könyvét három éves korában bocsájtotta volna sajtó alá. Az adatot különben megcáfolja a Pintér-irodalom is, mely szerint Komjátit 1529-ben (tehát egy évvel születése előtt — a Révai adat szerint) Bécsben találjuk mint az ottani egyetem hallgatóját. 1530-ban viszont már Nyalábvárott tartóz­kodott a Tisza mentén. Az egyetem után minden bizonnyal vándortanító lett és így jutott el az akkori tiszaparti kas­télyba, melynek úrnője — Perényiné Frangepán Katalin — rábízta gyermekeinek neveltetését. Frangepán Katalin ál­dozatkészségének köszönhető, hogy az első magyar nyomta­tott könyv megjelenhetett. Egy alkalomból kezébe került Szent Pál leveleinek magyar fordítása s a darabos fordítás­sal nem volt megelégedve. Megmutatta Komjátinak azzal, hogy fordítsa le a könyvet újból, gördülékenyebben. Komjáti neki is látott a munkának s 1533-ban a könyvet Krakkóban Perényiné költségein ki is nyomatta. Komjáti könyvének szakirodalma óriási. Inkább iroda­lomtörténeti, mint irodalmi jelentőséget tulajdonít a könyv­nek Már Toldy Ferenc megállapította róla, hogy nyelvezete még korához mérten is nagyon durva. Beöthy Zsolt megtol­dotta ezt a megállapítást azzal, hogy a fordítás szolgailag latinos. Fraknói Vilmos egyenesen plágium-vádat emelt a az első magyar könyv szerzője ellen. »A legrégibb magyar nyomtatvány» című cikkében, — mely annakidején a Könyv­szemlében jelent meg, — bemutatta az úgynevezett Krakkói töredéket, mely szórói-szóra egyezett Szent Pál leveleivel, illetőleg Komjáti fordításával. Fraknói nézete szerint ez le­hetett a nyomtatványtöredék, mely Frangepán Katalin ke­zeihez jutott s így fennforog a valószínűség, hogy Komjáti egyszerűen saját neve alatt adta ki a «Krakkói töredéket« annakidején a szlovákiai magyar protestáns élet egyik fel­legvára volt. A falunak egyháztörténeti múltja van s nevét az ú. n. »komjáti kánonok» is őrzik. A nyitramegyei Kom­játon ma is áll az a ház, ahol az első szlovákiai református nyomda dolgozott. Az, hogy Komjáti megfordult a tisza­vidéki várkastélyban, nem jelent még semmit. Akkoriban sokfelé megfordultak az emberek. — 14 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom