Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Az első magyar könyvről

s elorozta egy más, régebbi magyar író munkáját. Ez egyszersmind megmagyarázza a kötet — korához mérten is archaikus-nyelvezetét. Ha ezek a megállapítások megfelelnek a tényeknek, úgy erősen megtépázzák Komjáti Benedek írói nimbuszát, semmiben sem csökkentik azonban Komjáti Benedek irodalom-történeti jelentőségét. Az első magyar nyomtatott könyv szerzője — mégis csak ő. A nyitramegyei Komját semmiben sem őrzi annak emlékét, aki e falu nevét a magyar irodalomba beemelte. A protestantizmus egyetlen jelentősebb fennmaradt épülete a hármas hajójiú templom, mely a sínek túlsó oldalán áll, már az állomástól is felkelti a szemlélő figyelmét. Ez a templom a tanuja, hogy mi volt Komját jelentősége a magyar hitviták korában, s ebben a templomban tartották meg 1523 szeptember 23-án a komjáti zsinatot, mely ma is fontos határkő a református egyháztörténelemben. A másik ház, melynek helyén ma a gyógyszertár épült, valaha Szlovákia első magyar nyomdáját takarta s itt jelentek meg Balassa Bálint nevelőjének Bornemissza Péternek írásai, nevezetesen a Magyar Posztilla első kötete. Huszár Gál alapította ezt a komjáti nyomdát, a kóbor prédikátor, aki Dudics pécsi katolikus püspök üldözése elől menekült Komjátra — a Forgách-grófok egykori birtokára. A falu lakossága szlovák, ma nincs talán az egész faluban egy református sem. A régi templom magányosan áll a szőlőhegy tövében, benn a faluban pedig új templom épült. A poros uccákat zarándokolva el se hinnők, hogy a falu nevét a magyar irodalom őrzi. — 15 —