Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])
Az első magyar könyvről
Az első magyar könyvről A magyar kultúra nyomában járjuk Szlovákia földjét. Hol szelíd hegyek között, melyekre ráborította puha palástját a csend, hol a Magas Tátra hófergetegben fürdő bércei alatt, itt-ott megállapodunk egy ódon városka évszázados falai között s mialatt szemünk Szlovákia festői természeti szépségeitől ittasodott, kegyelettel kerestünk fel majd minden jelentősebb helyet, melyet a magyar irodalom és kultúra emléke megszentelt... Az irodalom első kifejezője a könyv. Nekünk is ott kell tehát útunkat megkezdeni, ahol irodalmi kultúránk először jelentkezett kifelé, a szélesebb tömegek felé — az első magyar könyvnél. Így legalább nyilvánvalóvá válik, hogy tulajdonképen kettős dimenzióban járunk — térben és időben egyszerre. Mert Iáim az első magyar könyv emléke nemcsak a haraingvirágos Zobor tövébe és Szlovákia legősibb településéhez vezet, hanem ugyanakkor visszafelé mutat a múltak avarja felett öt évszázadnyira. Az első pillanatban talán meg is riaszt ez a nagy időtáv ; másfelől azonban el sem képzelhető, hogy kultúrembert ne érdekelje a világméretekben is rangos magyar irodalom első könyve. Ha pedig érdekli a kultúrembert nemzetfeletti értelemben, annál inkább érdekel minket, hisz az első magyar könyvet épp szlovákiai magyar tolla írta meg. Vitatkozni lehet azon, vájjon mit kell érteni az első magyar könyv fogalma alatt ? Vájjon az első nagyobb terjedelmű és összefüggő kézzel írott nyelvemléket, vagy pedig — megfelelőleg a könyv mai fogalmának — az első magyar terjedelmesebb nyomtatott munkát ? Az irodalomtörténeti teljesség megköveteli, hogy mind a kettővel foglalkozzunk. Az első magyar összefüggő szövegű nyelvemléket 1»-