Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században
POZSONY VÁROS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE 133 fenti két volt Moson megyei helység kivételével a város többi részében többséget alkotott. A csehek a város történelmi magjában, a magyarok a külvárosokban voltak erősebbek. Kisebbik felét alkották Pozsonypüspökinek, Vereknyének, Oroszvárnak, számbelileg erősek voltak Ligetfalun és a már említett két horvát községben. A németek Pozsony történelmi magjában és Ligetfalun alkottak diaszpórát. 3 4 Az 1980. november 1-jei népszámlálásnál kiderült, hogy a kizárólag történelmi magból álló Óváros lakossága 59 547 lélekre csökkent (1970-ben 79 727 lakosa volt!). Ez valamennyi nagyváros belvárosának általános jelensége. A II. kerületben, a Pozsony történelmi határában levő Malomligetben 9913 lakos volt (1970: 24 829), Rosenheim (Ružinov) viszont már 78 372 (1970: 56 675), Dornkappelen (Trnávka) 7540 (1970: 7742), a két csatolt község közül pedig Püspökin 7190 (1970: 7721), Vereknyén pedig 1914 (1970: 2275). Az összlakosságnak tehát 119 845, az 1970. évi 106 835 lélekhez képest elfogadhatóan növekedett. Csökkent viszont a III. kerület lakossága: 75 192-ről 72 571-re és ezen belül az Újvárosé 45 460-ról 36 566-ra, a Szőlőnegyedé 18 728-ról 18 177-re, a kerülethez csatolt Szőllősé (Vajnory) azonban 3374-ről csak 3551-re, Récséé azonban 7630-ról 14 277-re ugrott. Még nagyobb eltolódások történtek azonban a IV. kerületben, amely kizárólag csatolt községekből és a történelmi városhatár kültelki lakott helyeiből áll. Ennek a lakossága az 1970. évihez képest (44 178) majdnem a háromszorosára — 128 296-ra emelkedett. Az egyes — egykor önálló községek lélekszáma (zárójelben az 1970-es): Dévény 1226 (1863), Dévényújfalu 4051 (4425), Károlyfalu 20 723 (14 053), Lamacs 7058 (2219), Pozsonybeszterce 2335 (2536), Pozsonyhidegkút (Dúbravka) 40 213 (1499). Azonkívül még Dunacsúny 751 (700), Horvátjárfalu 1121 (1004), Oroszvár 2063 (1823) és Pozsonyligetfalu 48 755 (14 056). Az utóbbi négy került 1986-ban az újra felállított V. kerületbe. Főrév azért nincs a statisztikában, mert Rosenheim (Ružinov)-hoz került, Zabos pedig Ligetfaluhoz. E népszámlálás alkalmával a szlovák nemzetiség a két Moson megyei horvát faluban is elérte legalább a relatív többséget, az „egyéb" és „ismeretlen" rovatban regisztrált horvátok a második helyre kerültek, habár jelentékeny beköltözés nem történt. Nagy-Pozsony lakosságának nemzetiségi összetétele 1980-ban a következő volt (A harmadik szám az 1970-hez észlelt szaporulat.) szlovák 344 637 90,63% +69 847 cseh 12 126 3,19% + 1 117 német 872 0,23% -232 lengyel 247 0,06% +97 orosz 381 0,1% -32 ukrán 539 0,14% + 176 egyéb 1 332 0,35% -406 ismeretlen 1 394 0,37% + 1 067 magyar 18 731 4,93% +2 693 összesen 380 259 Az anyanyelvi hovatartozást ez alkalommal nem tudakolták, a nyelvtudás iránt ekkor sem érdeklődtek. Ezért is érdemes a három legnagyobbra növekedett peremközség (Ligetfalu, Hidegkút, Károlyfalu) nemzetiségi összetételét megvizsgálni, mert lakosságuk hirtelen