Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században
116 FOGARASSY LASZLO 1214 szlovák. A reformátusok közül 1303 magyar és 126 német volt, a zsidó vallásúak közül pedig 4217 vallotta magát magyarnak, 3865 pedig németnek. A 309 egyéb felekezetű közül volt 108 magyar, 66 német, a többi megoszlott. És mindössze 141 olyan szlovák volt, aki sem a római katolikus, sem az ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz nem tartozott, hanem más felekezetűnek vallotta magát. Az összlakosságból 58 876 tudott németül, 53 597 magyarul és 28 117 szlovákul, azaz németül is beszélt 26 086 nem német, magyarul 21 892 nem magyar és szlovákul 16 444 nem szlovák. A pozsonyi németek 50,4%-a tudott magyarul, 22,5%-a szlovákul is, míg a magyarok 59,5%-a bírta a német és 27,9%-a a szlovák nyelvet. Az iskolák tanítási nyelve a magyar volt, de az elemi iskolákban a magyarázatot németül is elismételték. 4 Az első világháború alatt kétszer is érkezett menekülthullám a városba. A Galíciából menekült zsidó lakosság hat-hétszáz főnyi csoportja, amely jiddis nyelven beszélt, Pozsonyban tartósan le is telepedett, míg az Erdélyből menekült székelyek és szászok többsége a háború végéig hazatért. Pozsonyt 1919. január elején szállták meg az olaszországi csehszlovák légiók, ugyanazon év február 4. óta Szlovákia fővárosa, és 1919. augusztus 20-án itt is megtartották az első csehszlovák népszámlálást, amelyen a lakosoknak nem az anyanyelve, hanem a nemzetisége iránt érdeklődtek. Masaryk állama nem ismert külön szlovák nemzetet, és abból indult ki, hogy a szlovákok a cseh nemzetnek egy ága, irodalmi nyelvüket pedig dialektusként kezelte. Akkoriban Pozsonyban 83 200 lakost találtak, akik közül 27 397 csehszlovák, 30 165 német, 24 126 magyar és 1512 egyéb nemzetiségű volt (közte 84 ruszin). Aki horvátnak jelentkezett, csehszlováknak regisztrálták. A magyarok számának nagyarányú csökkenését a nagyszámú magyar anyanyelvű állami alkalmazott, vasutas és katona részben önkéntes kiköltözése, részben kiutasítása eredményezte. Ezt igazolja a reformátusok számának a csökkenése is: 1515-ről 1198-ra. A római katolikusok száma 63 646 (ebből 233 görög katolikus), az evangélikusoké 8478 (kissé megfogytak), az izraelitáké 9370 volt, egyéb felekezetű mindössze 271. 5 A szlovákok és csehek (illetve most csehszlovákok) együttes száma több mint a kétszeresére növekedett: az elköltözött magyar (és részben német) tisztviselők, vasutasok és katonák helyébe elsősorban csehek és morvák jöttek. A katonák létszáma az 1919. évi statisztikában nincs külön kimutatva, de azt tudjuk, hogy nyolc hónappal később, az 1920. április 19-i képviselőházi választásokon Pozsonyban 7968 hivatásos katona szavazott. Nyolc párt indult, a szavazás titkos volt, a tényleges szolgálatot teljesítő katonáknak és csendőröknek külön helyiségekben kellett szavazniuk, hogy a politikai hangulatukat ellenőrizni lehessen. polgár katona összesen 1 161 4 704 402 1 078 1 599 2 020 4 575 8 571 Szlovák Nemzeti és Földműves Párt Hlinka Szlovák Néppártja 3 543 676 421 3 996 Csehszlovák Szocialista Párt (Beneš) Csehszlovák Szociáldemokrata Párt Magyar—Német Szociáldemokrata Párt 15 159 13 790 84 15 243 1 144 13 904 Magyar—Német Ker.szocialista Párt Országos Magyar Kisgazdapárt 161 3 164 7 168 Egyesült Zsidó Pártok 26 3 190 Érvényesen szavazott 40 910 7 968 48 878
