Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 61 A Nádor-vonal helyiségeinek használói többek között a következő vállalatok: széntelep, zöldség-gyümölcs, nehézipari tröszt, mezőgazdasági felvásárló vállalat, útkarbantartó vállalat, ipari szolgáltatások vállalata, állami gazdaság, baromfikeltető üzem stb. A Vág-vonal tövében kritikus körülmények között él néhány család. A bástyák jelenlegi kihasználása éles ellentétben áll a történelmi műépítészet védelmét szolgáló elvekkel, és káros hatású a városfejlesztésre is. A védelmi vonalnak, mint a város környezetét meghatározó elemnek, városi vagy lakótelepi viszonylatban társadalmi és kulturális igényeket kellene kielégítenie. A védelmi vonal használói által teremtett állapot városunkra nézve szégyenletesnek mondható. Mivel Komárom erődrendszere műépítészeti és történelmi szempontból egyaránt jelentős és értékes, jellege és monumentalitása szükségessé teszi, hogy az épületrendszer városunk szerves része legyen. Komárom fejlődése kapcsán egyre gyakrabban merül fel a komplexum megvédésének és kihasználásának a kérdése. A műemlék felújításával együttjáró környezetrendezés kedvezően befolyásolná a város zöldövezetének kialakítását is. Nem utolsósorban városunk múltjának (és jelenének) méltó jelképe lehetne az idegenforgalom számára is. A Szlovák Nemzeti Tanács 7/1958 sz., a kulturális műemlékekről szóló törvénye értelmében az állami hivatalok a műemlékvédelmi szervekkel karöltve hozzáláttak a Nádor- és Vág-vonal felújításához. A munkálatok szakaszosan folynak. A felújítás remélhetőleg lehetővé teszi majd, hogy Komárom város e becses emléke mindenki által megtekinthető lesz, és hogy idővel a város társadalmi és kulturális életének egyik fontos központjává válik. Jegyzetek 1 KECSKÉS LÁSZLÓ: Komárom erődrendszere. Műemlékvédelem, 1978/3. 200. 2 GYULAI RUDOLF: Komárom vármegye és Komárom város történetéhez. Régészeti Egylet 1890. évi jelentés. Komárom 1890. 12-13. 3 FEJÉR GY.: Codex Diplomaticus. IV. 3. 443. (átv.: Tok Béla: A komáromi erődítmény. Komárom 1974. 10.) 4 TOK BÉLA: A komáromi erődítmény. Komárom 1974. 10. 5 KECSKÉS L.: KomErődrend. 200-201. 6 MARX K.-ENGELS F.: Összegyűjtött írásai (oroszul). XVI/1. 448-449. (átv.: BOCHENEK RYSZARD: Od palisád k podzením pevnostem. Praha 1972. 62.) 7 TAKÁCS SÁNDOR: Lapok egy város múltjából. Komárom 1886. 80. 8 TAKÁCS SÁNDOR: Hogyan ostromolta a komáromi bírót 2000 török vitéz? Komáromi Lapok, 1900/7. 9 LICHNER, JÁN: Stavebný charakter mestských hradieb a opevnení. „Pietro Ferrabosco (szül. 1512, Lugano — 1599?) — olasz származású építész, festő, szobrász. A XVI. század negyvenes éveitől egészen 1588-ig Bécsben a császár szolgálatában állt. Először 1550-től 1559-ig festőként a bécsi udvarban, majd építészként és az erődépítészeti munkák tanácsadójaként Magyarországon, Erdélyben, Stájerországban, Nyitrán, Nagyszombatban, Trencsénben, Pozsonyban és Komáromban dolgozott. 1552 és 62 között a pozsonyi vár — I. Ferdinánd által elrendelt — átépítését vezette, 1556-ban a trencséni vár erődítési munkálatainak vezetésére kérték fel. 1560 és 70 között az ő felügyelete alatt építették át a pozsonyi erődöt. 1574-től 80-ig pedig a komáromi és győri erődök építését felügyelte. A ránk maradt építészeti tervek arról tanúskodnak, hogy az említett nagyméretű erődök a korabeli vár- és erődépítészet legkorszerűbb, a kor hadi igényeit kielégítő jelentős képviselői voltak. (Encyklopédia Slovenska II. köt. Bratislava 1978. 81.) 1

0 BOCHENEK R.: OdPalPodzPev. 69-70. 1

1 TAKÁCS SÁNDOR: Igazat mond-e az Öregvár felirata? Komáromi Lapok, 1900/1.