Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere
56 GRÁFEL LAJOS A VI. számú bástya kazamatáiban 140 lőrés volt és 51 a különálló védelmi falakban. A nehéztüzérségi kazamatákon 14 ágyúlőrés is volt, ebből kilenc a déli rondellában. A Gellért-hegyi Citadella talán az egyetlen erődítmény, amely a komáromi VI. bástyával nagyjából egy időben épült, és szerepük is hasonló volt. A Citadella egy nagyobb erődrendszer eleme lett volna, de a rendszer kiépítése már nem valósult meg. Az osztrák hadmérnöki kar vezérigazgatója Haynau tábornagytól rendeletet kapott egy magyarországi erődlánc megtervezésére. A nagyméretű tervből csak a Gellért-hegyi erődöt (a Citadellát) sikerült megvalósítani. (A Citadella felépítésével Kasselik Ferenc építésmestert bízták meg, aki a feladat megvalósítása érdekében társult Zitterbart Mátyás építésszel.) A Citadellát 1850-ben kezdték építeni a „K. K. Genie Directoin in Ofen" jelzésű tervek alapján. Az 1871-ben készített alaprajz segítségével összehasonlíthatjuk a komáromi VI. számú bástyával. A lényegesebb különbségek a következők: a Citadella fekvéséből adódóan a kerületi falak követik a terepviszonyokat, ezzel szemben a komáromi VI. számú bástya sík terepen épült, tehát lehetőség nyílt szimmetrikus épület emelésére. A Citadellát az egy pontból irányuló körvédelem elve alapján építették. Mindkét erődelem fő épületmagvát két körcikk alakú épület képezi, melyek egy központi udvart zárnak közre. A Citadella nagyobbik rondellája kétszintű volt, magvát szintén kis udvar képezte. Ez a rondella különálló nehéztüzérségi kazamatákat, szálláshelyeket, konyhát és betegek számára kialakított helyiséget foglalt magába. Zárt kis udvarában kút is található (a VI. bástyában is volt kút, mégpedig a középső kétszárnyú épületből a nagy rondellába vezető rövid folyosó jobb oldalában). A rondella két szárnyát összekötő kazamaták egyikében szociális helyiségeket rendeztek be a legénység számára. Hasonló szociális helyiséget rendeztek be a komáromi VI. bástya nagy rondellájának tengelyén fekvő két kör alakú helyiség egyikében is. A komáromi VI. bástya déli rondellájához hasonlóan a Citadella kisebb rondellájának kerületén hármas lőrésekkel ellátott, falba mélyedő tüzérállásokat alakítottak ki. A budapesti erőd önállósága megkövetelte, hogy kiépítése tökéletesebb legyen; helyzete lehetővé tette, hogy az ostromot is kiállja, ezért a Citadellát melléképületekkel (gazdasági épületek) is ellátták, és a bejárati része is összetettebb volt. Röviden ki kell térni a Vág folyása felé irányuló VII. számú bástyára is. Az eredeti tervdokumentáció 5 1 alapján leszögezhetjük, hogy a VII. számú bástya magva 1866-ban épült fel. (Mivel a Vág-vonal építéséről nem maradt fenn olyan részletes tervdokumentáció, mint a Nádor-vonalról, csak következtetni tudunk arra, hogy a VI. számú bástya 1866 előtt épülhetett.) A VII. bástya felépítése és jellege szintén eltér a védelmi rendszer többi részének védőműveitől, a benne kialakított közlekedést biztosító kapuk és a köztük lévő térség miatt aszimmetrikus. Tehát a kapuk a VII. bástya részét képezik. Mindamellett a bástya alakját nagyban befolyásolta az is, hogy a Vág-vonal védelmi súlypontjának számított. A bástya alaprajza jól tükrözi ezt. A bástya bejáratánál itt is kiugró, félkör alakú tüzérfolyosóval ellátott épületet emeltek. A félkörből kilenc lőrés irányult a város, illetve a bejárati kapu előtt az udvar felé. A tüzérfolyosó összeköttetésben állt a nehéztüzérségi kazamatával, amelyből három puskalőrés nézett a bástya udvarára, egy ágyúlőrés pedig a VI. bástya felé vezető árok hosszanti irányú fedezésére szolgál. Ehhez a teremhez még egy kazamata kapcsolódott (bejárattal és ágyúlőréssel). Az említett, félkörrel záródó épület középpontjában ma befalazott helyiség található, amelyben valószínűleg az épület földtöltésére vezető lépcsőfeljárót alakítottak ki. A Nádor-vonal hasonló félkörrel zárt épületeinek középpontjában is ilyen lépcső f el járó val ellátott helyiségekkel találkozhatunk. A bejárati kapu az első udvarra egy félkör boltozatú kazamatakapu volt. A kapu oldalfalán megmaradt vascsigák és a tartószerkezet egyes részei arról tanúskodnak, hogy a VII. bástya bejáratánál — a többi bástyától eltérően — csapóhíd is volt. A leeresztett csapóhíd az ott kialakított
