Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere
KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 37 Az „Öregvár" tervrajza a várossal és a városfallal. A Duna jobb partján a Szent Péter palánk látható (Foto: Peter Frátrič) A hatalmas erőd nem kerülte el a komáromi épületek sorsát, az 1682. évi nagy árvíz jelentős mértékben megrongálta. Lipót parancsára a javítás költségeire tetemes összegeket, a sáncmunkák elvégzésére egy ezred katonát (Dippenthal ezred) küldtek Komáromba. A rendbehozott erőd 1683-ban vészelte át a török háborúk utolsó ostromát, a törökkel szövetséges Thököly Imre kurucai vonultak falai alá. Az ostrom eredménytelenül végződött. 2 1 A török sereg ugyanebben az évben Bécs alatt súlyos vereséget szenvedett, és ezzel kezdetét vette a 16 éves háború, melynek során egész Magyarország felszabadult a török uralom alól. Ez a változás Komárom életében is gyökeres fordulatot hozott. Komárom megszűnt végvár lenni, és ennek következtében kevesebbet törődtek a fenntartásával. 1783-ban a földrengés, melynek epicentruma az erőd alatt volt, végleg megpecsételte a sorsát. A leomlott erődítmények helyreállítását a hadvezetés nem találta érdemesnek, ezért elvezényelték a benne állomásozó katonaságot; az erődítmények telkét II. József a városnak adományozta, az épületeket pedig 1784-ben elárverezték. 2 2 Az erőd felújítására csak a napóleoni háborúk idején 1808-ban került sor. III. A XIX. századi új erődrendszer 1. Az építkezés feltételei és annak lefolyása Az 1800 — 1805. közötti háborús események fordítják az osztrák hadvezetőség figyelmét ismét Komáromra, ugyanis hadiállásokra és támaszpontokra volt szükség a Duna mentén. 1807-ben
