Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben
ANKÉT 197 szervezeteket, melyek létrehozása nem csupán a csehszlovákiai magyar tudományos élet, hanem az egész itteni magyarság életének teljesebbé tételét jelentené, fokozná önbecsülését, megelégedettségét, és ezáltal — valamint a produkált tudományos eredmények által — nemcsak a kisebbségnek, hanem a többségi nemzeteknek is végső soron a javára válna. MÉSZÁROS ANDRÁS Elöljáróban csak annyit, hogy válaszom az ankétra nem egy kiérlelt nézetrendszeren alapul, inkább csak bizonyos impressziók és korlátozott egyéni tapasztalatok hatása alatt fogalmazódott meg. No meg aztán a feltett kérdések is irányítottak. Először azt a kérdést kell feltenni, van-e értelme az olyan kifejezésnek, mint a „magyar kisebbségi tudomány". Még tovább, mivel a tudomány fogalma így nagyon tág és magába foglalja a társadalom-, természet- és műszaki tudományokat is, meg kell határozni, melyikről kívánunk szólni. Engedtessék meg nekem, hogy az alábbiakban csak saját szakterületemről, a filozófiáról szóljak. Tudva persze azt is, hogy ez többé-kevésbé érvényes lesz a szűkebben vett társadalomtudományokra. A tudomány ma már nem létezhet szűk körbe zártan, egyetlen személy aktivitásához kapcsolódva. Feltételez bizonyos szervezeti feltételeket (intézményeket), kutatási programokat, az eredmények cseréjét és elbírálását. Egyszóval azt, hogy a tudomány ciklikusan újratermelje önmagát. Ami azt is jelenti, hogy itt bővített újratermelésről, nem pedig egyszerű folyamatosságról van szó. Jelenti ez azt is, hogy meg kell haladni az egyszerű tapasztalatiságot, a műkedvelő módokat, a provincializmust, és fel kell emelkedni az elmélet szintjére. Vegyük sorba röviden az említett feltételeket: — intézményes lét: ilyen nem létezik, még csak egy vitaklub formájában sem (megvitatandó: társaságok létrehozásának, esetleg a létező csehszlovákiai tudományos társaságok szekciójaként való létrehozásának a lehetősége); — kutatási programok: ha vannak, csak a személyes érdeklődés és képességek vonatkozásában, nem pedig mint objektivizált, kötelező érvényű és általános érdekekhez fűződő formában. Esetlegesség. Pályázatok kiírása?; — eredmények cseréje és elbírálása: mivel intézmény nem létezik, legalább a kutatás eredményeinek és szakszerű bírálatának publikálását kellene lehetővé tenni. Mindebből az következik, hogy csehszlovákiai magyar kisebbségi tudomány nem létezik. Nincs főként azért, mert nincs imanenciája, belső hajtóereje, és mert léte csak pontszerű (minden kutató saját szubjektív szférájába zárkózik, a maga világába, amely így az egyedüli legjobb világ, mert konfrontációmentes). Mi az, hogy kisebbségi tudomány? Azt jelenti-e, hogy a kisebbség alkotja, vagy azt-e, hogy a kisebbségről szól? A természettudományok esetében pedig egyszerűen anakronizmus nemzetiséghez kapcsolódó tudományról beszélni. Ha a magyar kisebbségi tudományon azt értjük, hogy a kisebbség tagja (és magyarul) ápolja, akkor azt tartanám követendőnek, hogy mindent elkövessünk bekapcsolásáért a magyar tudományos közéletbe. Ebben az értelembe persze, van kisebbségi tudomány, hiszen vannak szerzők, akik itt és most magyarul írnak. Ha a magyar kisebbségi tudományon azt értjük, hogy e kisebbség létkérdéseivel foglalkozik (ami által megint kizárjuk a természettudományokat és a társadalomtudományok egy részét is), akkor ismét nemleges lesz a válasz.
