Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben
ANKÉT 181 művek születtek, ami mindig csak akkor volna baj, ha ezeken kívül a nemzeti kisebbség tagjai tudományos tevékenységet nem folytattak. A nemzeti kisebbség tudományos igényeit nem lehet semmivel sem helyettesíteni: az arra hivatott egyének munkáját a publicisztika, de még a tudományos publicisztika sem tudja pótolni, csak a tudománnyal párhuzamosan tud érvényesülni, illetve annak eredményeit népszerűsíteni. Természetes és hasznos, hogy a nemzeti kisebbség tudományos munkái a nemzeti kisebbség nyelvén jelennek meg, de nem állíthatók fel általános érvényű követelmények, sőt ennek szigorú betartása nagyon is leszűkítené mind a kisebbségi nemzet tudományos megnyilatkozását, mind annak hatósugarát. Ahol a nemzeti kisebbség tudományos munkása csak teheti, nyilatkozzék meg a többség nyelvén is, a nemzeti többség nyelvén megjelenő tudományos kiadványokban is, folyóiratokban és évkönyvekben. Ez nemcsak a nemzeti kisebbség tudományos tekintélyét növeli, hanem ott is érvényesíti tudományos megállapításait, ahová csak a saját nyelvén megnyilatkozva nem jutna el. Ezért fontos, hogy a nemzeti kisebbség tagja — amennyiben módjában áll és lehetősége van rá — megjelentesse tudományos eredményeit idegen nyelven is. Elsősorban természetesen igyekezzék magyarországi szaklapokban közzétenni kutatási eredményeit, de ha lehetősége nyílik (és nyelveket tud), akkor szlovák, cseh, orosz, német, angol, francia és olasz jiyelven is jelentesse meg, illetve írja meg tudományos szakcikkeit orosz, német, osztrák, angol, francia vagy olasz szaklapokban is. Ezek a tudományos cikkek is a kisebbségi nemzeti tudomány részének tekinthetők, mert kisebbségi nemzeti tudósoknak a véleményét, hozzászólásait ismertetik. Az illető szakmát érintő kérdéseket és eredményeket a különféle nemzetiségű tudományos írókkal egyetemben közlik, így a kisebbségi nemzet részéről is hozzájárulnak az egyetemes tudomány gazdagításához. 3) Ami a tudományos, szervezési, társulási, ösztönzési, módszertani feltételeket illeti, az természetesen elsősorban a nemzeti kisebbség társadalmi és anyagi feltételeitől függ. Ha van elég érdeklődő, ajánlatos egy kisebbségi tudományos társaságot létrehozni, melynek tagjai elsősorban azok lennének, akik a nemzeti kisebbség életével, jelenével és múltjával (mint pl. a történelem, földrajz, vízrajz, művészettörténet), vagy a kisebbség helyzetével (mint pl. a nemzeti kisebbség jogi, gazdasági, művelődési helyzete) összefüggő tudományos ágat művelnek. Ilyen irányú intézményt csak akkor hozhat létre a nemzeti kisebbség, ha megvan a kellő anyagi fedezete, és adott a lehetőség, hogy ezt a társaságot, illetve intézményt a felettes hatóságok is jóváhagyják. Ennek keretében meg kell szervezni a tagok egymással való kapcsolatát, különösen azokét, akik hasonló tudományos szakággal foglalkoznak. Ez a kapcsolat kiterjedhet az olyan tudományos érdeklődőkre is, akik önmaguk nem tudományos kutatók, és azokra is, akik a nemzeti többséghez tartoznak. Ösztöndíjak megállapítása, ha megvan hozzá az anyagi lehetőség, sokat segíthet: 1. ha valakinek belföldi vagy külföldi tanulmányútjáról van szó (könyvtár- és levéltárlátogatás), 2. ha az illetőnek a kiesett keresetpótlását fedezi. Központi múzeum — nemzeti kisebbségi múzeum, ha lehetséges és megvan hozzá az anyagi alap, létesíthető, de hatáskörét szigorúan körül kell határolni, csak a nemzeti kisebbség szigorúan vett körébe eső kiállítási tárgyak képezhetnék állományát (a nemzeti kisebbség saját néprajza, történelme, irodalomtörténete stb.). Adattár hasonló körülmények között szintén elképzelhető. A kisebbségi nemzeti életben is lehetséges, sőt kívánatos az arra hivatottak tudományos munkássága, illetve más (a többségi nemzet) intézményeiben elhelyezkedő egyének részéről, mert ez a tudományos munka — emeli a nemzeti kisebbség öntudatát, — hasznos a nemzetiségi kisebbség életének kifejlesztésé szempontjából, — adott esetben hozzájárul az illető tudományos ágazat fejlődéséhez is.
