Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - Marián Gajdoš: A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete nemzetiségkutatási programjának irányvonala

NEMZETISÉGKUTATÁSI PROGRAM 161 állampolgári kurázsi, megfelelő társadalmi atmoszférára is szükség van. Meg kell tanulnunk a kulturált vitamódszereket, a miénktől eltérő nézeteket nem szabad „furcsának", sőt „ellenségesnek", „revizionistának" vagy „dogmatikusnak" minősíteni. Ellenkező esetben az eredmény csak a fogalomkészlet beszűkülése, konzerválódása, így végső soron a meglévő ismeretszint konzerválódása lehet. Manapság az emberek pusztán elemi szintű ismeretekkel rendelkeznek a nálunk élő nemzetiségekről, s ezekhez az ismeretekhez is többnyire csak irodalmi alkotások közvetítésével jutottak. Az így szerzett információkat azonban nem áll módjukban ellenőrizni, illetve kibővíteni a legújabb irodalom alapján. Ezért kell fokozott figyelmet szentelni többek között a nemzetiségi iskolarendszer, a nemzetiségi szervezetek, a nyelvi és konfesszionális kérdések, a nem kommunista pártok nemzetiségi politikája monografikus feldolgozásának. Egyre sürgetőbb a nemzetiségek lakta területek gazdasági és szociális fejlődésének komplex vizsgálata. Ugyancsak fontosnak tartanám az egyes nemzetiségek történetének megismeréséhez jó alapokat nyújtó, viszonylag nagy terjedelmű forrásanyag, dokumentum előkészítését és kiadását. Mindezeknek és a nemzetiségi kisebbségek fejlődését érintő további kérdéseknek is teret kell adni a 9. ötéves tervidőszak állami alapkutatása fő kutatásainak előkészítésében és realizálásában. A meglévő kutatási kapacitások összehangolását a már említett, „A nemzetiségek fejlődése és helyzete Csehszlovákiában" negnevezést viselő állami alapkutatási terv biztosítja, amely része a „Csehszlovákia történelmi fejlődése a világtörténelem összefüggéseiben" című kutatási keretprogramnak. Ezen belül valamennyi nemzetiségi kisebbség viszgálata önálló feladatként szerepel. Külön kutatási pontként fogalmazódott meg a nemzetiségek jogállásának történeti vizsgálata, a magyarok és az ukránok szociális és gazdasági helyzetében beállott strukturális változások, a nemzeti tudat és a nemzetiségi kapcsolatok vizsgálata Szlovákia vegyes lakosságú járásaiban, továbbá a magyar és az ukrán nemzetiség tudatának vizsgálata. A fő kutatási feladat tíz ún. alapfeladatra tagolódik majd. A megfelelő kutatóbázist az SZTA, a CSSZTA és néhány főiskolai kutatócsoport biztosítja: 1. A szlovákiai magyar nemzetiség helyzete és fejlődése 1918 és 1990 között (az SZTA Társadalomtudományi Intézete, Kassa). 2. A szlovákiai ukrán nemzetiség helyzetének történelmi változásai 1918 és 1990 között (Az SZTA Társadalomtudományi Intézete, Kassa). 3. A cseh országrészekben élő német nemzetiség fejlődése 1918 és 1990 között (A CSSZTA Sziléziai Intézete, Opava). 4. A csehszlovákiai lengyel nemzetiség fejlődése 1918 és 1990 között (A CSSZTA Sziléziai Intézete, Opava). 5. A nemzetiségek helyzete Csehszlovákiában a jogtörténet szempontjából (a P. J. Šafárik Egyetem Jogi Kara, Kassa). 6. A nemzeti tudat és a nemzetiségi viszonyok fejlődése Szlovákia etnikailag vegyes lakosságú járásaiban (a P. J. Šafárik Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete, Kassa). 7. A magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok szociális és gazdasági helyzetében bekövetkezett strukturális változások az 1971 —1990-es években (a P. J. Šafárik Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete, Kassa). 8. A csehszlovákiai ukránok szocialista nemzettudatának kialakulása (a P. J. Šafárik Egyetem Bölcsészettudományi Kara). 9. A csehszlovákiai magyar nemzetiség nemzettudata, a magyar nyelv- és irodalom hatása annak formálódására (J. A. Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Pozsony).