Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - Marián Gajdoš: A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete nemzetiségkutatási programjának irányvonala

NEMZETISÉGKUTATÁSI PROGRAM 159 MARIÁN GAJDOŠ A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete nemzetiségkutatási programjainak irányvonala (Elhangzott 1989. október 21—22-én Kassán, a XVIII. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok keretében) Csehszlovákiában, ahol egymás mellett él a cseh és a szlovák nemzet, s vele a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiség, mindig is nagy jelentőséggel bírt a nemzetiségi kérdés. Megkülönböztetett figyelem illeti tehát a nemzetiségek helyzetét és a köztük kialakult viszonyokat is. Ebből a megállapításból egyenesen következik a problémakör rendszeres kutatásának követelménye. A Szlovák Tudományos Akadémia kassai székhelyű Társadalomtudományi Intézete egyike azoknak az intézményeknek, melyek már évek óta foglalkoznak ennek a kérdésnek a vizsgálatával. A 7. ötéves tervidőszakban, tehát 1981 és 1985 között az ukrán és a magyar nemzetiség helyzete a nemzeti demokratikus forradalom időszakában állt a kutatások előterében. Az eredmények nemcsak a nemzetiségi viszonyok, hanem a társadalmi-politikai fejlődés alaposabb megismeréséhez is hozzásegítettek. A legfőbb eredmény a magyar és az ukrán nemzetiség helyzetének, fejlődése fő tendenciáinak a feltárása volt, az említett időszak társadalmi-politikai, valamint gazdasági fejlődésének analízise alapján. Ezzel párhuzamosan az etnikailag vegyes szlovákiai járások lakossága nemzeti tudatának néhány aspektusát is vizsgáltuk. E tárgykörben az intézet munkatársai hét zárójelentést terjesztettek elő és védtek meg, továbbá 46 tanulmányt, illetve szakcikket publikáltak. Az 1986 — 1990-es időszakban (8. ötéves terv) az intézményünkre vonatkozó állami terv szerint az alapkutatás egyik fő feladata a magyar és az ukrán nemzetiség helyzetének és fejlődésének, szellemi kultúrája és interetnikus kapcsolatai alakulásának vizsgálata. Ezen vizsgálat célja kettős: analizálni a szocializmus építése időszakának nemzetiségi politikáját, rámutatni a nemzetiségek helyzetében beállt változásokra gazdasági, szociális, politikai és kulturális szempontból egyaránt. Hasonló módon foglalkozik a Csehszlovák Tudományos Akadémia Sziléziai Intézete a lengyel és a német kisebbség helyzetével. Az opavai székhelyű intézet emellett jelenleg a fentebb említett fő kutatásnak (a nemzetiségek helyzete a szocializmus időszakának Csehszlovákiájában) a koordinálásával is foglalkozik. A 8. ötéves terv negyedik évében elmondhatjuk, hogy az eddig elért figyelemre méltó eredmények arányban állnak erőfeszítéseinkkel. A különböző folyóiratokban és tanulmánygyűjteményekben publikált tudományos dolgozatok, tanulmányok, az országos és nemzetközi szemináriumokon, konferenciákon elhangzott felszólalások mellett elsősorban három, a legutóbbi időben elkészült kiadványára szeretném felhívni a figyelmet. Mindhárom esetben olyan tanulmányokat tartalmazó gyűjteményről van szó, melyek alapismereteket tartalmazva kiindulási pontként szolgálhatnak az ukrán és a magyar nemzetiség helyzetének megismeréséhez a szocializmus időszakában. Az első tanulmánygyűjtemény 1989 elején jelent meg, a második, amely a magyar nemzetiséggel foglalkozik, most van nyomdában. Szerzői közül néhányan a mai tanácskozáson is jelen vannak. Reméljük, hogy a kötet még ez évben, de legkésőbb 1990 elején megjelenik. Ugyanakkor már a Kelet-Szlovákiai Kiadóban van a harmadik tanulmánykötet, melynek szerzői a nemzetiségek 1948 utáni fejlődését vizsgálják. Nem tartjuk elhanyagolhatónak kutatási eredményeink társadalmi hasznosságát sem. Ebből