Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

A. Nagy László: A tanulók létszámának alakulása az alapiskolákban 1961-1988 között

A TANULÓK LÉTSZÁMA AZ ALAPISKOLÁKBAN 129 Dolgozatom célja meghatározni a Szlovák Szocialista Köztársaság alapiskolai tanulószámának alakulásában fellelhető számszerű összefüggéseket és törvényszerűségeket az utolsó majdnem harminc esztendő alatt, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanulóira. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az alapiskolai tanulók (a továbbiakban tanulók) számának alakulását a vizsgált 1961-től 1988-ig terjedő időszakban két demográfiai hullám határozta meg (lásd az 1. sz. táblázatot és az 1. sz. ábrát). Az első demográfiai hullám csúcspontja az alapiskolákban az 1965/66-os iskolaévben következett be, amikor a tanulószám 815 645 volt. Ez az 1962. évi állapotokhoz viszonyítva 103,0 %-ot jelent. Ezután egy hosszú, 14 évnyi, 1979-ig tartó folyamatos csökkenési szakasz következett. Ebben az időszakban az átlagos évi csökkenés 1,3 %-nyi volt, ami évente mintegy 10 000 tanulót jelentett. A mélypontot jelentő 1979-es évben az alapiskolákban már csupán 666 231 tanuló tanult, ami az 1962. évi tanulószám 84,2 %-át alkotta. Az 1970-es évek elején bevezetett népesedéspolitikai intézkedések következtében kialakult demográfiai hullám 1980-ban érte el az alapiskolákat, és tetőzése az iskolákban 1987-ben következett be. Ekkor a tanulók száma 732 453 volt, ami az 1962-es létszám 92,5 %-a. Mint az adatokból kitűnik, e második hullám ereje és időtartama meg se közelítette az előzőét. 1988-ban már ismét csökkenés tapasztalható. Nemzetiségi bontásban vizsgálva a tanulók számának alakulását, nemzeti kisebbségi tekintetben sajátos fejlődés figyelhető meg (lásd a 2. számú táblázatot). Sajnos az 1963 —1969-es évek fejlődése adatok híján nem vizsgálható. A szlovák tanulók esetében az előzőekben ismertetett adatok tendenciájával összhangban az első demográfiai hullám mélypontja 1979-ben (az 1962-es létszám 86,6 %-a) következik be (lásd a 2. sz. táblázatot és a 2. sz. ábrát). Ekkor az alapiskolákban 591 144 tanuló volt szlovák nemzetiségű, 91 588-cal (13,4 %-kal) kevesebb, mint 1962-ben. A második demográfiai hullám következtében a szlovák tanulók számának növekedése 1980-tól 1987-ig tartott és 659 050-nel tetőzött. Ez ugyan csupán az 1962-es állapot 96,5 %-a, de 1979-hez képest a növekmény majdnem 63 500 fő, vagyis nyolcévi átlagban évi közel 8000 fős növekményt jelent. Az 1. és a 2. számú ábrát összehasonlítva jól látható, hogy a szlovák tanulók számának fejlődési ütemszintje az egész vizsgált időszak alatt kedvezőbb képet mutat, mint amilyen a szlovákiai átlag. A Szlovákiában élő cseh tanulókat az első demográfiai hullám mélypontja 1984-ben érte el az 1962-es létszám 61,8 %-án (lásd a 2. számú táblázatot és a 3. számú ábrát). A második demográfiai hullám pozitív hatása rövid idejű (2 év) és alacsony hatásfokú volt. A csúcspont 1986-ban, az 1962-es létszám 65,5 %-án volt. Azóta a cseh nemzetiségű tanulók létszáma csökken. Az ukrán tanulók esetében a létszámcsökkenés még szembetűnőbb. Az 1962. évi 10 288-ról számuk folyamatosan, a demográfiai hullámoktól függetlenül 1988-ra 2 862-re csökkent. Ez több mint 70 %-os csökkenést jelent. A magyar tanulók száma 1962-ben 93 056 volt. Az első demográfiai hullám csökkenő ága az ő esetükben 1983-ig tart, négy évvel tovább, mint a szlovákiai átlag. A mélypontot az 1962-es létszám 70,5 %-án, 65 627 tanulónál éri el. Tehát a csökkenés mintegy 27 500 fő (29,5 % — lásd a 2. sz. táblázatot és az 5. sz. ábrát). A második demográfiai hullám pozitív hatása a magyarok esetében is csak rövid ideig tartó (3 év) és alacsony hatásfokú volt. A növekmény alig több, mint 2500 fő, ami évi átlagban mintegy 850 tanulót jelent. 1987-től ismét csökken a magyar nemzetiségű tanulók létszáma, és az 1988. évi 65 362 fő az eddigi legalacsonyabb létszámot is jelenti egyben. Az egyéb kategóriába a német, a lengyel valamint az ismeretlen nemzetiségű tanulókat sorolták be. Létszámuk folyamatosan és erőteljesen csökken. Az eddigiek alapján jól látható, hogy a vizsgált időszakban az alapiskolai tanulószám alakulását elsősorban a két nagy demográfiai hullám határozta meg. Ez a demográfiai mozgás valamennyi