Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Vadkerty Katalin: Mezőgazdasági termelés az Andrássyak krasznahorkai uradalmában az 1848-1867-es években
A BIRTOK EREDETE 85 A csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család Magyarország régi nemesi családjainak egyike. Hiteles családfája 1569-ig követhető. Krasznahorka várát és a hozzátartozó birtokot 1595-ben Habsburg Rudolftól kapták örökös adományként. Előbb bárók, majd 1676-tól a grófi cím viselői. A XVII. század utolsó évtizedében a monok-krasznahorkai ág kiválásával a család kettéoszlott. Ennek az ágnak a tagjai 1779-ben kaptak jogot a grófi cím viselésére. Földbirtokaik — összesen 52 596 magyar hold — Gömör, Abaúj, Zemplén és Nyitra vármegyében s részben Erdélyben voltak. Ez a birtok — Erdélyen kívül — a következő uradalmakra oszlott: Krasznahorka, Csetnek, Dernő, Monok-Halmaj, Lovin-Zsbinec, Csejte, Románfalva. 1 Az általunk vizsgált években a birtokot gróf Andrássy Gyula (1797 — 1872) vezette. Korszerűen képzett gazdasági szakember volt, aki az 1830-as években Németországban, Franciaországban és Angliában tanulmányozta a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari tevékenységet. Mivel a birtokain figyelemre méltó eredménnyel termelő vasgyár és két vashámor is dolgozott (Dernőn, illetve Gócson és Csetnek-Zengőn), figyelemmel kísérte a külhoni vasgyártási technológiát is. 2 Kiváló szervező, mai kifejezéssel menedzser-típusú ember volt, aki a birtokait valóban vezette is. Állandó személyi kapcsolatban állt birtoka jószágkormányzójával, aki egyben a család jogtanácsosa is volt. Rajta kívül a jószágkormányzóságnak még négy alkalmazottja volt: a főkönyvelő, az írnok, a gyakornok és az altiszt. Ennek a központi hivatalnak az irányítása és felügyelete alá tartoztak az egyes uradalmak felelős vezető dolgozói, a jószágigazgatók. Andrássy Gyula ezeket a tiszteket szaktudásukról ismert, főiskolai végzettségű szakemberekkel töltötte be, akiknél a tapasztalat csupán kiegészítette a tudást, gazdagította a szakismeretet, s elősegítette a helyi adottságok és a korszerű tudományos gazdálkodás összefonódását. A jószágigazgató személyesen felelt a vezetése alá tartozó uradalom gazdasági eredményeiért. Munkájában a gazdatisztekre, ispánokra, kasznárokra és a szőlészeteket vezető vincellérekre támaszkodott. Az adminisztrációs munkát általában egy könyvelő és egy írnok végezte. Az uradalmakban — szükség szerint — mérnököket is alkalmaztak. 3 Vizsgálódásaink évében a kasznahorkai uradalmat is az irányelveknek számító központi tervek alapján vezették, amelyeket a jószágigazgató és a szakemberek a helyi adottságok szerint 1 RÉVAI NAGY LEXIKONA. Budapest 1835. 1. kötet. 599-600. FÉNYES ELEK: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. (reprint Budapest 1987.). I. 22. II. 50., 92., 158., 159., 254., 266., 274. IV. 134., 183., 230., 270. 2 A dernői vasgyár készítette a Budát Pesttel összekötő első állandó vashíd, a Lánchíd vasszerkezetét. KERPELY KAROLY: Das Eisenhüttenwesen in Ungarn, sein Zustand und Zukunft. Budapest 1878. Adatait idézi: ŠARUDYOVA, MARIA: Príspevok k dejinám železiarstva na Slovensku v rokoch 1867—1880. In: K DEJINÁM VIED A TECHNIKY NA SLOVENSKU. V. kötet. Bratislava 1969. 355. 3 A krasznahorkai és csikszentkirályi Andrássy család krasznahorkai birtokára vonatkozó iratanyag töredéke „Andrássy — Krásna Hôrka" címszó alatt a Lőcsei Állami Területi Levéltár (Štátny oblastný archív Levoča, a továbbiakban: ŠOAL) található; a család 1848 utáni gazdasági tevékenységére vonatkozó dokumentáció a III. csoportban a tervrajzok és a térképek a IV. csoportban. Az uradalom levéltári anyagát az időrend és a témakörök következetes betartásával az eredeti jelzetek meghagyásával az 1950-es években rendezték. Ennek következtében gyakoriak az olyan iratok, amelyeken csak az évszám van feltüntetve. Az időrendi és a téma szerinti rendezés következtében az állag sok kisebb egységre (fasciculosokra) oszlik. Egy dobozban több fasciculus található. Jelzeteinkben közöljük a dobozok és a fasciculusok számát, az idézett iraton található jelzetet, ill. az évszámot. Mivel az általunk felhasznált iratok — egy jelzet kivételével — mind a III. csoportba tartoznak, ennek közlésétől eltekintettünk. Idézési formánk: Andrássy—Krasznahorka, 78. doboz, 6. fasciculus, 1854-es 4. számú irat: AKh 78/6 1854/4.