Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Virt István: Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján
HALOTTI TOR 43 a mindenható Úristen bocsájsa meg neki és vezesse a boldogok országába. És a Jóisten aggyon neki örök nyugodalmat, és ha mi is odakerülünk, miérettünk ő is esedezhessen! Amikor ez el van mondva körülülnek, fölteszik a pálinkát. Amikor ott a pálinka, azt mondom, hogy: Hát a mindenható Úristen álgyon meg minket testünkbe lelkünkbe, örök életünkbe, és ha meghalunk bocsájsa meg bűneinket mindnyájunknak! És ez a tisztelt szomorú atyafiánk, aki mindezt reánk kötötte ezt az italt, aggya testünk táplálására és lelkünk üdvösségére! Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, az Úristen álgyon meg bennünket testünkbe lelkünkbe, örök életünkbe, ha meghalunk, bocsájsa meg bűneinket! Kicsit palócosan beszélünk, má mi így vagyunk. Ezt, amit most elmondtam, mindenhol magyarul mongyuk. Ha szlovákoknál vagyunk, ahol nem tudnak egyáltalán magyarul, akkor elimátkozunk esetleg három Miatyánkot szlovákul, mer azér rááll a szánk a szlovákra is, de olyankor nincsen köszöntő, mer mi szlovákul nem tudunk köszönteni. Ahova minket meghívnak, oda mi elmegyünk, ha nem hívnak, hát nem megyünk, mi nem vagyunk siratok, ahogy láttam a televízorba, hogy ottan sírnak, meg mit tudom én mit színészkednek. Itt a szívből járót aggyuk, örülünk, hogy nekünk megadatott, hogy mehetünk. Se pénzér, se semmiér, csak az énekelésér. Én a rózsafüzért elmondom kétszer a templomba, az nekem olyan jó, mintha két féldecit megittam vóna a kocsmába." Billik Ferenc vicsápapáti előénekes a fiát is megtanította a virrasztáson szükséges énekekre és köszöntőkre, így van remény arra, hogy ebben a faluban a későbbiekben is a közösségre jellemző hagyományoknak megfelelően fognak virrasztani a halott mellett, illetve a kialakult szokások megtartásával tartják meg a halotti tort. A toron nem volt ritka, hogy az elfogyasztott pálinka hatására kissé felengedett a hangulat, beszélgettek, még énekeltek is a halottas házban. A toron elfogyasztott ételt a halottak lelkéért ajánlották, többször találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a halottak a torozás alatt elfogyasztott ételből a túlvilágon részesednek. Főként fiatal halott esetében volt szokásos több ételt és italt adni, „mintha lakodalom lett volna", Vicsápapátin „mákos csíkot" főztek olyankor. A tor általában addig tartott, amíg volt pálinka és bor az asztalon, régebben gyakran éjfélig is a halottas háznál voltak. A résztvevők jelenlétükkel, a torozás alatt mintegy megosztoztak a hozzátartozók gyászában, a köszöntő hangulata, a beszélgetés, iszogatás enyhítette a hozzátartozók fájdalmát. Napjainkban a tor szokásai jobban fennmaradtak, mint a virrasztáséi, ha az egész időben rövidült is, jellegében megőrizte régi szerepét. A tort követő éjszakára még napjainkban is szoktak ételt é s italt hagyni az asztalon arra az esetre, ha a halott hazajönne éjjel, találjon valamit. Ez a szokás is tükrözi azt a véleményt, hogy a halottak a temetés után egy ideig még a közelben tartózkodnak, és ugyanúgy szükségük van ételre és italra, mint a földi életben. Másnap az asztalon hagyott ételt odaadták a koldusoknak, akik ilyenkor már mentek a halottas házhoz a halott után megmaradt ruháért, asztalon hagyott ételért. Amióta nincsenek koldusok, azóta ezt az ételt vagy kiöntik az állatoknak, vagy kidobják a szemétdombra, de semmiképpen sem fogyasztják el. („Azt nem tudhatják az élők, hogy ettek-e abból a halottak.") A gyász A halottak hozzátartozói a halálesetet követő hetekben, hónapokban meggyászolják a halottat, ami annyit jelent, hogy a gyász alatt bizonyos megkötésekhez tartják magukat. A gyász ideje attól függ, hogy ki milyen rokonsági kapcsolatban volt az elhunyttal, és számít az
