Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Virt István: Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján

38 VIRT ISTVÁN: HALÁLLAL KAPCSOLATOS SZOKÁSOK Nyitrán készítették.) A kőkereszteken gyakran találunk fényképeket az elhunytról, ezek megfigyelésével értékes ismeretekhez juthatunk, ha tudjuk, hogy a képek a halottakról a haláluk előtti években készültek, így a viselet is megfigyelhető. A halott kikísérése a temetőbe Halott a koporsóban Az ötvenes évekig a halottat mindaddig a ravatalon tartották, amíg a halottas háznál nem kezdtek el gyülekezni a nagy- és kisrokonok, illetve a falubeliek, hogy kikísérjék a halottat a temetőbe. Régebben a temetés előtt egy-két órával tették a halottat a koporsóba, mostanában ezt rögtön megteszik, amint meghozták Nyitráról a koporsót. Amikor eljött a koporsóba helyezés ideje, a halott távolabbi hozzátartozói közül ketten (többnyire férfiak) levették a halottat a ravatalról, és a koporsóba tették. A koporsóba abból a forgácsból tettek a halott alá, ami a koporsó készítésekor megmaradt, és ezt letakarták egy fehér lepedővel. A feje alatt legtöbbször szintén forgáccsal töltött párna volt, de Lédecen arra is emlékeznek az idősebbek, hogy a halott viseletes ruháit szépen összehajtva tették a halott feje alá. Ghymesen Varga Ilonának januárban halt meg a nyolcvanöt esztendős férje, és Ilonka néni elmondta, hogy ő is betette a férje „béléses nadrágját" a feje alá, így temették el. Miután elhelyezték a halottat a koporsóban, bizonyos tárgyakat tettek és tesznek most is mellé, amelyekről azt gondolják, hogy szüksége lehet rá a túlvilágon. A túlvilági élet földi élethez hasonlóságát feltételezve a vallási tárgyakon kívül mindennapos használati eszközeikkel együtt temetik el a halottakat. Feltétlenül be kell tenni a halott mellé az olvasóját, az imakönyvét, amit a kezébe adnak. Kezébe, vagy a zsebébe tettek egy zsebkendőt, és minden halottnak adtak egy fémpénzt, hogy „könnyebben beengedjék", vagy „ha megy oferára, legyen pénze". Férfiaknak a fejük mellé tették a kalapjukat, dohányosokat gyakran a pipájukkal együtt temettek el, amihez gyufát is adtak. Az is szokásban volt, hogy az italt kedvelő férfiember koporsójába észrevétlenül becsúsztattak egy üveg pálinkát, hogy „ihasson ott is". (Nem ritkák azok a történetek sem, hogy a sírásók megtalálták a néhány évtizede a halott mellé tett pálinkát, amitől alaposan berúgtak. Az egyik faluban nevetve mesélték, hogy az így lerészegedett sírásókat a sírhoz érő temetési menet a sírgödörben alva találta.) Lédecen egy haldokló utolsó perceiben kenyeret kért, és azzal halt meg a kezében, a kenyeret is eltemették vele. Ezeket a tárgyakat napjainkban is eltemetik a halottakkal, Székely Mária szerint a fiatalok is félnek attól, hogy a halott „ijeszteni fogja őket", ha valamit a szokásoktól eltérően tennének. Olyannyira nem mernek a szokások ellen tenni, hogy a felsorolt tárgyakon kívül olyan eszközöket is eltemetnek a halottakkal, amelyekre a múltban nem volt példa. Találkozunk olyan esetekkel, amikor esernyőt, öngyújtót tettek a halott mellé. Zsérében olyan halott is volt, akit a villanyborotvájával temettek el. Vicsápapátin egy családnak az okozott gondot, hogy a betegsegélyező intézet évekkel a haláleset után kérte volna vissza a halott hallókészülékét, amit a család nem tudott visszaadni, mert eltemették a halottal. Előfordult az is, hogy a halálesetet követő, „felfordulásban" elfelejtettek valamit betenni a koporsóba. Ezt megtudhatták úgy, hogy a kifelejtett tárgyat később megtalálták, más esetekben pedig a halott hazajárt, és tudatta a háziakkal, hogy valami hiányzik. Ilyenkor a legelterjedtebb szokás az volt, hogy a kifelejtett tárgyat kivitték a temetőbe és beásták a sírba. (Gerencséren egy asszony az apja koporsójából kifelejtette a botot, és a fiával ment ki a temetőbe, hogy beássák. Ezzel nemcsak a halott kívánságát teljesítette az asszony, hanem a fiának is lehetőséget adott, hogy egy régi