Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Liszka József: Az emberi erővel végzett teherhodrás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében
A NŐK SZEREPE A TEHERHORDÁSBAN 151 , • * q A telefonisták által használt bőrtarisznya (Kürt) '.t " - 1 i* ^ ; ' Szőrtarisznya (Kürt) Az emberi erővel végzett paraszti teherszállításra általában jellemző, hogy abból elsősorban a nők veszik ki a részüket. A legnehezebb terheket, a legkülönfélébb eszközök segítségével a nők cipelik fejen, háton, karon vagy kézben, míg a férfiak az igaerővel történő teherszállítás terén jeleskednek. Jellemző, hogy míg a nők a férfiak kevésszámú, tipikus cipekedési eszközét is megragadják alkalomadtán, szükségből (legfeljebb a szüretelőputtony és az inkább dísz és státusszimbólum, mint teher tarisznyafélék a kivételek), addig az szinte elő sem fordul, hogy férfi fanyalodjon nőies cipekedő módszerekhez, eszközökhöz. Ha azonban mégis, akkor semmiképpen nem a nők által is alkalmazott módon, és általában nem nagy távolságokra szállítja a terhet. 3 0 Mindez teljes mértékben érvényes az általunk vizsgált terület népe emberi erővel végzett teherszállító szokásaira is. Ebben itt is a nőknek jutott a vezető szerep. Közülük is elsősorban — érthető okokból — a szegényebb rétegek asszonyai, leányai cipekedtek, bár ez a tehetősebbek körében sem volt ritka. Több helyen is elmeséltek olyan eseteket, amikor a nagygazda felesége az üres szekérrel poroszkáló lovak mögött gyalog haladva, a hátán, batyuban cipelte haza a határból a répalevelet, hogy kímélje az állatokat. Közben a gazda a szekérbakon ült. Általában véve tehát elmondhatjuk, hogy a fentebb bemutatott teherhordó eszközök és módok, kisebb-nagyobb, gyakran fejlődésbeli fáziseltolódásból fakadó, intenzitásbeli különbségekkel ugyan, de lényegében a vizsgált terület parasztságának minden rétege, ill. mind a magyar, mind a szlovák etnikum körében ismertek és használatosak voltak. A vidékünkön rögzített domináns 3 0 LUKÁCS L.: TeherhordMódEszk. 55.
