Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Vadkerty Katalin: Mezőgazdasági termelés az Andrássyak krasznahorkai uradalmában az 1848-1867-es években

98 VADKERTY KATALIN: AZ ANDRÁSSYAK KRASZNAHORKAI URADALMA A krasznahorkaváraljai béreslakás és szerszámraktár tervrajza XIX. század első feléből háromszorosát, a zabnak nem egészen a hatszorosát takarították be. A búzatermés az adott körülmények között jónak tekinthető, mert pl. Komárom vármegye legtermékenyebb talaján egy elvetett szem általában nyolc szemet hozott. Hunfalvy adatai szerint Hárskúton a rozs 8-10 magot, Krasznahorka vár alján és Dernőn 6 —8-at, Hosszúréten csupán 5 — 6 magot adott. Dernőn a tavaszi rozs 5—6 magot hozott. A burgonya az elvetett mennyiség három, illetve ötszörösét adta. A burgundiai — takarmány — répa holdanként 200—250 mázsát, de a dernői határban csupán 150—160 mázsát hozott. A lóhere Krasznahorkaváralján a leggazdaságosabb, s holdanként 2440 mázsa az eredménye. A borsó és a bükköny viszont Hárskúton terem a legjobban

1

9. Az állattenyésztés eredményeinek ismertetése előtt szólnunk kell az uradalom rétművelési munkálatairól. A takarmánytermesztés eredményei és a gazdálkodás általános színvonala közötti egyenes arány ismert volt már a XIX. század első felében, hisz a mezőgazdasági termelés legjövedelmezőbb ágazata a takarmányozáson alapuló állattenyésztés volt. De megvalósítására csak a nagybirtokok vállalkozhattak. A legkisebb ráfordítással a takarmány legősibb fajtáját, a szénát lehetett előállítani, a korszerű rétművelés bevezetése mégis nagyon vontatott volt. A jobbágyfelszabadítás után a paraszti gazdaságokban szinte törvényszerű volt a jó minőségű rétek feltörése, szántóvá alakítása. 1

9 ŠOAL AKh 68/2 1848-1849;71/1; 4 1848-1849; 72/2 1851. FÉNYES ELEK: Magyarország leírása. Pest 1847. 249. HUNFALVY J.: GömörKishont. 219—222.