Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Adattár - A lakodalom költészete

Oltárhoz kell lépni: mint szép menyasszonynak. (Eljött már az idő, midőn fiúgyermeküknek, Oltárhoz kell lépni: mint vőlegénynek.) Azért jöttünk tisztes hajlékukba. Hogy elkísérjük őt az Isten házába. Kérjük szépen az édes szülőket. Engedjék útra kedves szülöttjüket. Ez szó mondásom. Dicsértessék a Jézus Krisztus! (1921 előtt) 2. Dicsértessék az úr neve Áldásával legyen ez a hajlék tele. Házigazdától bocsánatot kérünk Hogy ily bátorsággal belépni merészlünk. Vőlegény urunknak vagyunk küldöttje Ki megbízását lelkünkre kötötte. Azért a menyasszonyt szépen arra kérjük legyen rendben készen Hogy elmehessenek a szentáldozáshoz Azután pedig esküdni oltárhoz. Isten velük most megyünk a másik házhoz. (1922) 3. Megkondult a falunk nagyharangja, A jegyespárt templomba felhívja. Frigyre lépnek a Jó Isten előtt. Hogy örökre együtt legyenek ők. A templomba felvonul a násznép. Sokan vannak, ilyen szép nem volt még. Örömkönnyek csillognak arcokon, Zokog itten minden szülő, rokon. Szép menyasszony búcsúzz el e háztól, Jó szülődtől: apádtól, anyádtól. Testvéridnek búcsúcsokot adjál. Szíveikbe jó emléket hagyjál. Szép reményid boldogságba visznek, De a vágyak veled visszatérnek. Fölsajog a lelkedbe az emlék. Visszavárnak édes szüleidék. Könnyzáporral csókold atyád kezét, Zokog most ő - nézd jó anyád szemét. Nem fájdalom, hála könnyek ezek. Az Istentől áldást esdekelnek. 171