Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Tanulmányok - Liszka József: A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében

kultúrájából adunk közre egy csokorra való dolgozatot, szükséges elöljáróban áttekintenünk a népcsoportkutatás jelenlegi helyzetét, majd feltárnunk az általunk vizsgált néprajzi (etnikai) csoport jellemzőit, csoportalakító jegyeit. 1 E bevezető dolgozatnak természetesen nem lehet célja a népcsoportkutatás eredményeinek, alakulásának lépésről lépésre történő, elemző nyomon követése. Csak a főbb csomópontokra, a jelentékenyebb, elméleti-módszertani változást is hozó eredményekre, ill. a szűkebb pátriánkat közvetlenül érintő munkálatokra utalunk majd (nem térünk ki tehát azokra a népcsoportleírásokra, amelyek szakszerűen, monografikus igénnyel készültek ugyan, de egy-egy néprajzi csoport, tájegység etnográfiai képét nyújtják csupán vagy a problémát elméleti-módszertani szempontból nem vitték előbbre). Akármelyik felsorolt szempontot is vesszük figyelembe. Szeder Fábiánról, a palócok első ismertetőjéről, s egyben az első népcsoportleírás szerzőjéről mindenképpen részletesebben szükséges szólni. A csábi születésű Szeder Fábián (1784-1859) voltaképpen egyetlen néprajzi dolgozatával vívott ki magának örökös helyet a magyar néprajzi tudománytörténet lapjain.

3 E munka megszületését egy pályázati felhívás megjelenése előzte meg a kor színvonalas tudományos folyóiratának, a Tudományos Gyűjteménynek első füzetében. Itt „egy Hazafitudván ugyan, hogy a ,Magyar írók inkább hazafiúi szeretetből, vagy ditsőség ösztönéből, mint sem jutalom várásból dolgoznak", mégis „Tizenkét Tsászári Species Aranyot" ajánlott föl annak a férfiúnak, aki megírja az ő - pontokba foglalt - elképzelései szerint a „palótzság esmértetését". A felsorolásban a palóc népcsoport öt szempont szerinti ismertetésével foglalkozik (geographiai, természeti, vallásbéli, társaságbéli és nyelvbéli), amelyek közül a negyedik érdekelheti konkrétan a mai néprajzkutatót: „A Palótzságnak társaságbéli, és magános életbéli Esmértetése. Különösen fel lehet hozni, miképen vagyon belső igazgattatása a' faluban elintézve? Mitsoda nevezetesebb szokásai és szertartásai vágynák p. o. a' falu kormányában, házi életben, házasságokban vagy egyéb ünneplésekben. Mellyek kedves játékai, mulatságai, foglaltosságai mind a' két Nemnek? 's a't."

5 Amennyire így visszamenőleg meg lehet állapítani

6, csupán egyetlen pályamű, Szeder Fábián dolgozata érkezett be Trattner János Tamás nyomdájába, ahol a Tudományos Gyűjtemény készült. A' Palóczok című népcsoportleírás, amely a nyelvjárás- és néprajzkutatás történetének egyaránt fontos mérföldköve, nem sokkal ezután meg is jelent a folyóirat hasábjain.

7 Szeder Fábiánnak ebben a dolgozatában a terjedelmes és aprólékos nyelvjárási sajátosságok összefoglalásán túlmenően forrásértékűek a palóc népi építkezésre, viseletre, az egyes gyermekjátékokra vonatkozó adatai. A munkának (amely egyébként a kor tudományosságának színvonalán állott) egyik hiányossága, hogy nem lokalizálta pontosan a palócokra vonatkozó adatait. Török Gábornak azonban a szerző által közölt nyelvjárási szövegekből sikerült kielemeznie az anyaggyűjtés hozzávetőleges körzetét: „Szeder palócai Hont és Nógrád megye Ipoly környéki határvidékén élhettek."

8 Szeder Fábiánnak ugyan csak ez az egyetlen dolgozata foglalkozik a palóc népi kultúrával

9, de művének megjelenése nyomán valóságos palócláz söpört végig az országon. Megkezdődött a palócok, s ezzel együtt a magyar néprajzi csoportok, tájegységek etnográfiai kutatása.

1

0 14