Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Közlemények - Dánielné Matus Erzsébet: Születés, keresztelő Kéménden

ség nyílt arra, hogy szülészeten szüljenek, de ettől vonakodtak az anyák, nem szívesen mentek oda. Még 1956-ban is volt olyan, aki otthon szülte meg gyermekét. Az asszony ágyának egyik végénél az ágyláb alá téglát raktak, hogy a feje alacsonyabban legyen, és ne legyen olyan nagy a vérzése. Az ágyra rossz lepedőket, zsákokat, s erre öreg, használt ruhákat raktak. Ezt azért tették, mert még az ágy alatt is folyt a vér. Ezen szült a nő. A vajúdó asszonyt a bábaasszony vigyázta, őrizte. Bent a lakásban csak az anyja, vagy anyósa lehetett. A férj kiment, mert sajnálta az asszonyt. Volt azonban olyan asszony is, aki meg se szülte a gyereket, hogy hele ne kapaszkodott volna az ura nyakába (ez volt a ritkább eset). Legtöbbször a bába küldte ki a férjet. A szüléshez, a szülés utáni tisztálkodáshoz és a csecsemő fürdetéséhez fazékban melegítettek vizet. A trózsákba (az ágy deszkáira tett szalmával tömött zsák) kapaszkodott az asszony. A bábaasszony nyomta a gyereket. Annyit sikítottak, amennyit bírtak az asszonyok. A fájdalmat és a vérzést hidegvizes borogatással enyhítették. A gyereket a bábaasszony vette föl. A köldökzsinórt elszakajtotta, mert azt úgy tanútok, de azt is mondták, hogy ollóval nyírta el a bába. Volt, aki ezt összecsomózta, eltette és a gyerek tizennyolc éves korában kellett azt kibontani, hogy szerencsés legyen életében. A méhlepényt a bába ásta el a kertben. Szülés után először az anyát tette rendbe a bába, megmosta - addig a babát rongyba csavarták - és fehér inget adott rá, majd a baba fürdetése következett. Ritkán fordult elő, hogy bába nélkül szült az asszony. Egy esetről tudnak: az asszonynak 11 gyereke volt, és valamennyit maga vette föl, bába nélkül. Megtörtént, hogy kint a határban, munka közben szült az asszony. Ilyenkor aki ott volt, az segített. Előfordult, hogy a férj vágta el késsel vagy kapával a köldökzsinórt. A babát beletették a pentölbe (asszony inge) és abban hazahozták az asszonnyal együtt, és azután hívták a bábát rendbetenni őt. Volt olyan eset ás, amikor burokban született a gyerek. Arra mondták, akire rátekeredett a köldökzsinór. Megtörtént Kéménden, hogy foggal született (farkasfognak is mondták) a gyerek, arra azt mondták, hogy szerencsés ember lesz az életben, vagy hogy annak tudománya lesz. Nem húzták ki a fogát, amely éppen olyan volt, mint a többi. A foggal ,született gyerekre azt is mondták, hogy garabonciás diák lesz. Ezen elnevezésről annyit tudtak, hogy nagy okosságot jelent, s valamikor azok sárkányon lovagoltak. Ha nem vigyázott magára az anya, akkor halva született a gyereke. Ha valami nehezet emelt, akkor is megtörtént. Akinek hibás gyereke született, azt mondták rá, hogy vájtott gyerek. Született még állatformájú gyerek is emlékeztek az öregek (nyúlszájú, amelynek a szája össze volt nőve). A természetes vesztés nem volt szégyen. A koraszülésre azt mondták: „ěment neki, megin nem lesz neki", „má megin ěszarta a kölykit". Ha koraszülésnél meghalt az újszülött, a bábaasszony is megkeresztelhette (az egyházi ceremónia szerint), fel volt hatalmazva rá. Az ilyen esetben is pap temette el a csecsemőt. Ikerszülés is előfordult, szégyenlették is. Ezt előre nem is sejtették. Egy keresztszülője volt mindkét gyermekinek. Ilyen esetben nagyobb bölcsőt készítettek számukra, vagy szegényebb családnál kölcsönkértek egy másik bölcsőt. Ritkán megtörtént az is, hogy szülés közben meghalt az anya. Ezért nem okoltak senkit, természetesnek vették. Az árváját a szülei nevelték fel. A gyermekágyi láz gyakori volt. Úgy tartották, megfázás az oka. Az 97